Blog

FEKED: a magyarországi német építészet gyöngyszeme

Amikor valaki Fekedet keresi, akkor azt a helyet találja meg, mely a Fekedieknek bárminél többet jelent. A világnak lehet számtalan gyönyörű városa, lélegzetelállító természeti szépsége, gazdagsága, de FEKED számukra mégis más. Ha jellemezni kellene ezt a baranyai aprófalut, akkor talán úgy kezdenék, hogy az ő falujuk ott fekszik, ahol a Kelet-Mecsek belesimul a Geresdi-dombságba. A lágy dombokkal ölelt, hosszú völgyekkel tagolt, többnyire erdővel borított változatos felszínű táj egyik völgyében bújik meg az alig százötven ház alkotta falu, a Karasica két partján, ott, ahol a patak útjának indul. A községet a mai napig többnyire a XVIII. században a Fuldai Apátság területéről betelepített németek leszármazottai lakják, akik magukkal hozták kultúrájukat és szokásaikat, de újabban az ország és Európa más tájairól is érkeznek hozzájuk a letelepedni vágyók, valamint a csendet és nyugalmat áhítók, akik ebben a meghitt faluban szeretnék kipihenni a világ zaját. Közigazgatási szempontból Feked a háború után elvesztette jelentőségét. Mára sajnos fel kellett adniuk iskolájukat, óvodájukat és szinte az összes intézményüket, de az önkormányzat, a lakosság, valamint az elszármazottak összefogásának köszönhetően településük fejlődésnek indult, amely alatt nem csupán infrastrukturális beruházásokat kell érteni, hanem ennél fontosabb annak a szellemnek az ereje, mely ezt a közösséget formálja.

Ez olvasható Feked hivatalos honlapján és azt kell, hogy mondjam, hogy a polgármester szavai tökéletesen igazak, már ami a falucska vizuális szépségeit illeti. Évek óta keresem, kutatom a hengerelt falak maradványait hazánkban a neten és személyesen mindhiába, és meglepve tapasztaltam, hogy elég egy pollackos kirándulásra mennem a fekedi asztalos manufaktúrába (AllerHand Kft.), és máris belebotlom több tucat hengerelt tornácú házikóba. Rögvest mutatom őket, lássatok csodát és küldjétek el a bejegyzést a hengerelt falak szerelmeseinek!

Következzenek először a hengerelt falú tornácok közelről!

feked hengerelt falak 1 feked hengerelt falak 2 feked hengerelt falak 3 feked hengerelt falak 4  feked hengerelt falak 6 feked hengerelt falak 7 feked hengerelt falak 8 feked hengerelt falak 9 feked hengerelt falak 10 feked hengerelt falak 11 feked hengerelt falak 12 feked hengerelt falak 13 feked hengerelt falak 14 feked hengerelt falak 15 feked hengerelt falak 16

A falucskán végigsétálva még további házakat is lefotóztam és közben egy családot én állítottam meg, hogy kifaggassam a házakról őket, egy másik babakocsit toló édesapa, a helyi református lelkész pedig magától szólított meg.
Az első családtól megtudtam, hogy pályázati pénzből újították fel a falucska házait, és hogy nagyon szeretnek itt lakni. A házak védelem alatt állnak, tehát a felújításhoz csak akkor kaphattak pénzt, ha nem változtatnak annak jellemzőin és kerítésén sem, de természetesen ez senkinek nem okozott gondot a faluban, hiszen azt így szeretik, ahogy van. Állításuk szerint az idősebb korosztálynál a hengerelt falhoz mai napig ragaszkodnak, van aki újra és újra megcsinálja az itt lakóknak. A tornácok gyönyörű faragott oszlopait egyébként a néhai Scheich József bognármester készítette egyedülálló, nagy méretű esztergagépével, mint ahogy az ma egyetemen kiderült. Halála után speciális eszterga gép híján betonból sikerült reprodukálni ezeket a szépen faragott oszlopokat. A Megállított család ezt alá is támasztotta, mert mikor a cserepes virágoknak szeget szerettek volna beverni az oszlopaikba a szomszédjuk nyomán, akkor bizony az oszlop szikrázott, így feladták a küzdelmet és máshova helyezték el a virágcserepeket.
A babakocsit toló ötgyermekes apukától, lelkésztől pedig azt tudtam meg, hogy a fekediek legalább olyan szépnek látják saját falucskájukat, mint a világ Hollókőt, de ők szándékosan nem hirdetik a falut, szeretik, hogy olyan nyugodt, amilyen, bár tény, hogy egyre több ember jelenik meg Fekeden fényképezőgéppel a kezében. Ez persze mindaddig nem zavarja őket, amik azt látják, hogy ezek az érdeklődők ugyanolyan csodálattal tekintenek a falucskára, mint ők. Az úriembertől azt is megtudtam, hogy azért vannak ilyen keskeny és magas ajtók az utcafrontokon, mert a házak eleinte kisebbek voltak, de idővel szükségessé vált a bővítés az utca felé. Mivel azonban a telkek lejtenek az utca irányába, így a tornácra egy-egy keskeny és magas ajtó került. Ezeket az ajtókat csak jeles alkalmakkor használták: ezen mentek be a kérők, a friss házaspár és ezen hozták ki a halottakat. A szokások ugyan napjainkra megkoptak, de emlékezni még emlékeznek rájuk az itt lakók.
Most pedig nézzük a házakat, melyeket útban a naplemente felé fotóztam le szépen sorban!

feked 1 feked 2 feked 3 feked 4 feked 5 feked 6 feked 7 feked 8 feked 9 feked 10 feked 11 feked 12 feked 13 feked 14 feked 15 feked 16 feked 17 feked 18 feked 19 feked 20 feked 21 feked 22 feked 23 feked 24 feked 25 feked 26 feked 27 feked 28 feked 29 feked 30 feked 31 feked 32 feked 33 feked 34 feked 35 feked 36 feked 37 feked 38 feked 39 feked 40 feked 41

Képek: Hujber-Nagy Aletta

hujber nagy aletta 10 ff

hujber-nagy aletta

belsőépítész-színszakértő AmiOtthonunk Magazin vendég írója

A home’n architecture dizájn stúdió csapata belső- és külső tereket, lépcsőket, házakat és tárgyakat tervez, és mindezt nem a saját, hanem a megrendelő stílusában teszi. Munkáival és trendelőrejelzéseivel a nyomtatott sajtóban sok éve folyamatosan jelen van. A cég szakmai blogján pedig elsősorban saját munkákat, élményeket mutat be saját fotókkal, illetve a legújabb trendeket hozza el olvasóinak.

ha valóban személyre szabott otthont szeretnél,
a saját stílusodban