Blog

RATI – az első magyar pluszenergia potenciával rendelkező ipari épület

hna rati 21

Még szeptemberben a Zöld Építészet Hete alkalmából volt alkalmunk részt venni egy különleges épületbejáráson a RATI komlói üzemépületében.
Az esemény beharangozója talán nem volt elég hívogató, és a helyszín is elég messze van, így nem sokan voltunk, de azt gondolom megérte, hogy elmentünk.
A zöld építészet alapból is érdekel bennünket, és sok program közül választhattunk volna. A “hívószó” számomra a meghívó utolsó mondata volt: “Az érdeklődők megismerkedhetnek az integrált tervezési metodikában rejlő lehetőségekkel és az aktív, plusz energiássá fejleszthető épület működési tapasztalataival.”

gw1

Az elmúlt években itthon is felkapott téma lett a megújuló energiák hasznosítása, a passzív, sőt aktív ház, az energiatakarékos építés kérdése. A legtöbb esetben azonban (sajnos ezt saját bőrünkön is tapasztaltuk) nincs meg a rendszerszemlélet az új technológiák alkalmazásához.
Az építészek és épületgépészek jó részének (maximális tisztelet a kivételeknek!!!) még nincs meg a szükséges gyakorlati tapasztalata a korszerű épületgépészet, és a korszerű épületszerkezeti, épülettervezési megoldások összehangolásában, a megújuló energiák ésszerű, hatékony, megtérülő hasznosításában. Nincsenek még meg azok a méretezési szabályok, amik a hagyományos épületek és épületgépészet esetében rutinszerűen működnek. Nincsenek meg azok a számítási, tervezési módszerek, amik nagy biztonsággal jól méretezett komplex rendszereket eredményeznének.
Az esetek többségében ehelyett az történik, hogy az építész megtervezi az épületet, méretezi az előírásszerű hőszigetelést, nyílászárókat. Jó esetben számol benapozást, és nem csak dizájn szempontok alapján méretezi a nyílászárókat, hanem figyelembe veszi a természetes világítást, a nyári felmelegedés miatti hűtési igény és a téli passzív naphasznosítás mérlegét is. Ezt követően az épületgépész az adatok alapján hűtő és fűtő berendezéseket méretez, s ha az építtető pénztárcája engedi, akkor bekerülnek a rendszerbe megújuló energiát hasznosító berendezések.
A gond a fentiekkel az, hogy az épületgépészeti tervezés reaktív módban működik, így a lehetséges potenciál távolról sincs kihasználva, sőt az esetek többségében jóval túlméretezett kapacitásokat építünk be, főleg a hűtési teljesítményben, ami okos, összehangolt tervezéssel elkerülhető volna. A forgalmazók sem abban érdekeltek, hogy a valódi megtérülést kimutassák, így ha nem akadunk olyan elkötelezett tervező(k)re, aki valóban mély tudással és GYAKORLATI tapasztalatokkal rendelkeznek ezekben a technológiákban, akkor igen nehéz dolgunk van. Ennek eredménye az, hogy a zöld építészet ma még sokszor a környezettudatos építtetők pénzkidobása, hiszen az esetek nagy részében a befektetett extra költség soha, de legjobb esetben is csak évtizedek alatt térül meg.

Szerencsére vannak már kezdeményezések, hogy legalább a leendő építészeket beoltsák a szükséges szemlélettel. Pécsett a PTE-PMMIK építészeti képzésén dr. ifj. Kistelegdi István DLA, PhD (Soma) lehetőséget kapott egy egészen újszerű megközelítés, módszer kutatására és az ökoépítészethez kapcsolódó tárgyak oktatására, az Energiadesign tanszék létrehozásával, ahol érdeklődő hallgatók és doktoranduszok segítségével fejlesztik tovább azt a módszert, amit Soma a RATI épület tervezése során dolgozott ki és alkalmazott.
Alapvetően tehát ez a módszer keltette fel a kíváncsiságomat, az érdekelt, hogy hogyan néz ki az integrált tervezés és annak eredménye az építész szemével. Persze arra is kíváncsi voltam, hogy belülről hogyan néz ki egy ilyen bonyolult projekt, hogyan talált egymásra tervező és megbízó, hogyan tudott megvalósulni Magyarországon egy olyan fejlesztés, ami még Ausztriában, vagy Németországban is különlegesnek számítana.

hna rati 1

Maga Soma is ezzel kezdte a bemutatót, még az épület parkolójában: “Mindenképpen arra utalnék, hogy ha a tervező és a megbízó talál egy közös nyelvet, és a megbízó nyitott, akkor sok minden lehetséges, akár mint itt is, három torony rajta ufóval.” Az üzenet tehát az, hogy a csillagok szerencsés együttállása mellett a legfontosabb, hogy a céllal a beruházó is tudjon azonosulni, hiszen mondjuk ki nyugodtan: egy ilyen épület létrehozásában jelentős extra költségek jelentkeznek egy hasonló méretű hagyományos épülethez képest. Ha egy építtető csak a pillanatnyi számszerűsíthető költségeket és előnyöket nézi, akkor aligha vág bele egy ilyen fejlesztésbe. A RATI tulajdonosa sem csak ezekben látja az eredményeket, hanem olyan nehezen kimutatható dolgokban is, hogy a cég nem csak a termékeivel, hanem az épületét bemutatva is reklámozhatja magát, hogy a legkényesebb autógyártók képviselői is elismerően távoznak a gyárlátogatás után, hogy volt már olyan szerződés, ami kifejezetten az épület, mint a gyártás környezete miatt nyertek el.

hna rati 3

A RATI új üzemének története egészen 2007-ig nyúlik vissza. Ifj. Rajnai Attila átvéve a családi cég vezetését, nagyra törő terveket szőtt. Azzal kereste meg Somát, hogy szeretnének majd építeni egy gyárat, bár a pénz még nincs meg rá. Meg is nézték a telket, amin ma az üzem áll, de két évig parkolópályára került a dolog.
Eközben Soma a müncheni egyetemen végezte master tanulmányait Prof. Dr.-Ing. Dr. h.c. Gerhard Hausladen Clima-Design intézetében. Hausladen olyan nagy név az épületgépészetben, mint mondjuk Norman Foster az építészetben. Elkötelezett az energiahatékony gépészeti tervezés, a ClimaDesign és az azt segítő oktatás kérdésében. A ClimaDesign azonban elsősorban az épületgépészet és átfogó tervezési módszer oldaláról közelíti a kérdést, és az épületburokkal, mint elvárt szempontoknak megfelelő adottsággal számol, azt nem komplex, épületszerkezettani, építészeti szempontból teszi. Somát, aki nem gépészként, hanem építészként került a képzésbe, az is foglalkoztatta, hogyan lehet ezt jobban összehozni az építészettel, az energiahatékonysággal, sőt magával a tervezéssel, mint folyamattal, így kutatásai is erre irányultak.

2009-ben aztán Rajnai Attila ismét jelentkezett, hogy eljött az idő, kezdjenek neki a tervezésnek. Hamarosan meg is született egy épület engedélyezési terve Soma, és édesapja dr. Kistelegdi István munkájaként. Nagyjából ekkor kellett Somának témát találni a németországi tanulmányait lezáró Master’s Thesishez, s folyamatosan mocorgott benne, hogy itt egy élő projekt, hogyan lehetne ezt összekapcsolni a kutatási eredményeivel. Végül prof. Hausladen, mint Soma mestere adta a végső lökést, miszerint lehet és érdemes Soma eredeti ötlete alapján ugyan a jövő városának megtervezéséről elmélkedni, de nincs annál fontosabb, mint ha egy konkrét megvalósuló épületben koncentrálódik a megszerzett tudás. Soma pedig megkereste Rajnai Attilát azzal az elvetemült kéréssel, hogy dobják ki a kész tervet és tervezzenek egy új épületet új szemlélettel, plusz energiásra. Jól hangzik, ugye? És itt következett a szerencsés csillagzat, mivel a minőségre törekvés, a nyitottság, és a környezettudatos szemlélet miatt Rajnai Attila igent mondott, és Soma kapott egy lehetőséget arra, hogy megtervezze az új pluszenergiás épületet (ekkor még) ClimaDesign megközelítéssel.

hna rati 2

De mitől lesz plusz energiás egy épület? Nyilván attól, hogy több energiát termel, mint amit felhasznál. Pluszenergiás épületet tehát úgy is lehet építeni, hogy megvan a ház, van egy fogyasztása, és lerakunk annyi napelemet a tetőre, meg a kertbe, ami ennél több energiát termel. Ez valójában hazugság. A valódi cél az, hogy a többletet úgy valósítsuk meg, hogy az épület minél kevesebb energiát fogyasszon. Ebben mindegy egyes kWh számít, amit világításra, hűtésre, fűtésre, szellőztetésre fordítunk. A kérdés tehát nem az, hogy mennyi napelemet tudunk lerakni, hanem az, hogy hogyan tudunk minél többet elhagyni. Ahogy Soma fogalmazott: “Hogy lehet kigolyózni, hogy az épület több energiát termeljen, mint amit felhasznál? Lehet-e ezt ipari épület szinten is megcsinálni?”

A feladat tehát adott volt, a módszer azonban még hiányzott. Lényegében a tervezés során született meg maga az algoritmus, úgy hogy a folyamat során alkalmazott iteratív megközelítést Soma lépésről-lépésre módszertanilag dokumentálta, s ez lett az alapja az új Energiadesign komplex tervezési módszernek. Az energiadesign lényegében egy dinamikus folyamat, energetikai, klimatikai és aerodinamikai szimulációkkal megtámogatva, mely olyan alapkérdésekre ad választ, mint: hogyan hat a tájolás, az épületszerkezetek, a természetes szellőzés, világítás és az épületgépészet egymásra? Tényleg úgy áramlik a levegő az épületben, ahogy elméletileg színes nyilakkal berajzolják? Hogyan lehet a szellőzési légáramlást természetesen biztosítani, csökkentve a mesterséges berendezések mennyiségét és azok üzemeltetési költségeit? Hogyan lehet hasznosítani a hulladékhőt? Az energiadesign módszer nem évszakokkal, hanem szezonokkal számol. Három üzemmód van. Itthon kb. fél év fűtési szezon, a legmelegebb nyári időszakban 5-6 hét aktív hűtési üzem és a maradék idő natúr szezon. A cél az, hogy a három időszak különböző igényeinek optimális egyensúlyát alakítsuk ki, tehát az alacsony fűtési igény ne eredményezze például a nyári hűtési igény megnövekedését.

hna rati 8

hna rati 5

A tervezés természetesen a funkcióval kezdődik. A RATI működésének alapköve a logisztika, hiszen a különböző vevőknek különböző termékeket gyártanak, akár just in time rendszerben is, így a raktár hatékonysága, rugalmas kihasználhatósága volt a kiindulópont. Ez egy mozgatható tárolórendszerrel valósult meg. A raktár megtervezését követte a termelőcsarnok, majd a kiszolgáló terek elhelyezése, mivel ezeknek kapcsolódni kellett a raktárhoz, végül az irodai tevékenységeknek is helyet kellett biztosítani. A terek szervezése jócskán ellentmond a szokásos megközelítésnek, hiszen a raktár került a déli oldalra, és az irodák az északira. Ez azonban egy teljesen tudatos, az energiadesign megközelítéséből származó döntés volt, mely szerint a különböző helyiségek vízszintes és függőleges elrendezése nem csak funkcionális, hanem klimatika szempontok szerint is kezelendő. Ezt Soma “zónázásnak” hívja, a helyiségek, mint klímazónák szerveződnek funkciójuk és épületenergetikai igényeiknek megfelelően. A középületekben (irodák, üzemcsarnokok) a világítás, a számítógépek, az ott dolgozó emberek miatt jelentős mennyiségű hő termelődik. Ennek mértéke olyan nagy tud lenni, hogy déli tájolás esetén már tavasztól hűtési, illetve árnyékolási igény keletkezik, aminek járulékos következménye, hogy akár fényes nappal is mesterséges világítást kell alkalmazni, tovább növelve a hűtésre fordított energia mellett a világítási üzemeltetési költségeket. Az északi tájolás mindezt kiküszöböli, s ha figyelembe vesszük, hogy a hűtés költsége kb. 2,5-3x annyi celsius fokonként, mint a fűtésé, akkor nyilvánvaló, hogy a téli passzív naphasznosítás hiánya miatti veszteséget bőségesen ellensúlyozza a megtakarított hűtési és világítási energia költsége.

A tömegformálásban és az alaprajzi szervezésben tehát az alacsony A/V arány (burkolófelület/térfogat aránya) mellett a természetes világítás és szellőzés biztosítása is rendkívül fontos volt, így a fenti gondolatmenet és a szükséges terek egymás mellé rendeléséből végül egy jól szervezett, belülről tagolt, kívülről mégis egységes épülettömb alakult ki. A 3 szintet átfogó, déli oldalon elhelyezett raktár mellé került a földszinten az üzemcsarnok, fölötte két szinten az északi oldalon pedig az irodák, tárgyalók, étkező és rendezvényterem. A középső sávban kapott helyet az átrium, ami egyrészt biztosítja a természetes bevilágítást egészen az üzemcsarnokig, másrészt közlekedési, vizuális és kommunikációs kapcsolatot biztosít az épületen belül a szintek között is, harmadrészt az itt átvezetett szellőzőtornyokhoz kapcsolódva fontos áramlástani szerepe is van a helyiségek légcseréjében.A nyitottság, átláthatóság a cég kultúrájának is alapvető jellemzője, s ez a transzparencia az épületben, a szerkezetekben is határozottan megjelenik, az átriumból az üzemcsarnokba is belátni.

hna rati 12

Fontos értéke az épületnek, hogy nem akar másnak látszani, nem akar eltakarni. Ez egy üzemépület, ahol a célszerűség a legfontosabb, de az igényesség megtartása mellett. A szükség néha előnnyé válik, így például szerintünk kifejezetten jót tett az épületnek, hogy nagyon sok helyen már nem maradt pénz a szerkezetek eltakarására, így egészen egyszerű eszközök segítségével jött létre különleges hatás. Ilyen az egyszerűen, vakolás nélkül fehérre festett kitöltő falazat, az acél ipari lépcső, vagy a látszó csővezetékek rendszere. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kivitelezés a legtöbb dologban olyan minőségű volt, hogy a szerkezetek nem is igényelték az eltakarást, ami magyar viszonyok között nem kis dolog!

hna rati 15

hna rati 11

hna rati 13

hna rati 18

Az alaprajz a tömegkialakításhoz hasonlóan tiszta és logikus, sikerült a térláncokat úgy kialakítani, hogy az energiadesign szempontjai nem mentek az épület használhatóságának rovására, sőt bizonyos esetekben kifejezetten hozzáadott érték lett, mint például az átrium, vagy a felesleges terek csökkentése érdekében behúzott falaknál kialakuló külső terasz esetében.

hna rati 10

Az energiadesign alapkoncepció nagyon leegyszerűsítve a teljes energiafelhasználás optimalizálása. Minél kevesebbet kell világítani, hűteni és fűteni, minél kevesebb energiaveszteség van a szellőzésen, annál jobb az épület energiamérlege. A RATI épület energiafelhasználásának csökkentésében az egyik legfontosabb eszköz az, hogy a beszívott szellőző levegőt átvezetik a több, mint 1 km hosszú talajban elhelyezett csőrendszeren, ún. termolabirintuson, ezáltal télen előmelegített, nyáron előhűtött levegő kerül a rendszerbe, amit aztán szükség esetén talajszondás hőszivattyúk segítségével hűtenek/fűtenek a kívánt hőmérsékletre. A gépi szellőzéssel csupán a légcserét biztosítják kb. 24 Celsius fok hőmérséklettel, tehát sem fűtés, sem hűtés nem történik levegővel. A natúr időszakban például egyáltalán nincs szükség a beszívott levegő kezelésére, még 31-32 fokban is elegendő volt a csőrendszerben való előhűtés a komfortos belső hőmérséklet biztosításához. A nyári időszakban a meleg levegő eltávolítását a szellőzőtornyok végzik, természetes, gravitációs áramlás segítségével. A Venturi-tornyok szerepe és kialakítása annyira fontos, hogy az “ufókat” méretarányos makettek segítségével, Németországban szélcsatornában végzett vizsgálatok alapján választották ki 4 lehetséges változatból, melyek mindegyikét komoly előzetes számítások alapján dolgozták ki. A végleges formát egyébként a pingvin teste is inspirálta, amelynek a természetben a legjobb az ellenállási tényezője, még a vízcseppnél is jobb. Az áramlástani szimuláció kimutatta, hogy a torony és a domború hasú tányér között kétszeresre nő az áramlási sebesség, erősítve ezáltal a kürtőhatást. Az eredmény végül az, hogy horribilis, több, mint 200.000 m3/h átöblítést tud a 3 torony a területen általános szélviszonyok között! Ezt a teljesítményt csak nagyon kevés szellőztetőberendezés tudná biztosítani, természetesen igen nagy üzemeltetési költségek mellett.

hna rati 6

hna rati 19

Az épület működési elve lényegében az, hogy a külső térből beszívott levegőt térláncolaton keresztül vezetik az elsődleges felhasználóktól az alárendelt funkciók felé, mindenhol újrafelhasználva, hozzáadva, visszanyerve a lehetséges hulladékenergiát. A friss levegőt először az irodaterekbe vezetik be, ahol részben elhasználódik. Az irodákban nincs elszívás, a befújásnál kis túlnyomást hoznak létre, emiatt az elhasznált levegő az ajtók alatti réseken kiáramlik az épület közepén lévő átriumba, amit lényegében gyűjtő térként és légcsatornaként használnak. Az itt összegyűlt meleg, használt levegőt a szellőző tornyokba épített elszívó csatornákon keresztül vezetik le az üzemcsarnokba, ahol jóval nagyobb térben kevesebb ember dolgozik. Itt a szükséges mennyiségű friss levegővel keverve tovább használják, a gyártásnál használt gépek hője pedig valamennyit melegít is rajta. Ezt a többszörösen használt és melegített (hőszivattyú, emberi test által kibocsátott hő, légzés során felmelegített levegő, számítógépek, berendezések hője, átrium passzív naphasznosítása) levegőt végül a tornyok a kürtőhatás és gépi elszívás segítségével elszívják, majd keresztülvezetik egy akár 60% teljesítményre képes lemezes hőcserélőn, de még ekkor sem engedik ki, hanem továbbvezetik a raktárcsarnokba, ahol az óriási légtérben elkeveredik, és télen még mindig képes temperálni a hőmérsékletet minden külön fűtés nélkül. Összesen tehát télen 5 fázisban hasznosul a hő: termolabirintus, hőcserélő beérkező ág, átrium a levegő hulladékhőjével való fűtése, üzemcsarnok a levegő hulladékhőjével való hűtése, raktár temperálása. A hulladékhő mindenre kiterjedő hasznosításának példája, hogy télen a levegőt a szerverszobán is átvezetik, hogy az ott termelődő hőenergiát is felhasználják a fűtésben.

hna rati 17

A hőháztartásban komoly szerepe van az épületszerkezetnek is, hiszen a vasbeton vázszerkezet, födémek, illetve a kitöltő falazat hőtároló képességét is számításba kell venni. Az épület kb. 48 órás hőtehetetlenséggel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy az előrejelzések alapján szabályozottan, akár programozott profilok szerint kiegyensúlyozott klímát biztosítsanak, nincs lökésszerű hűtési, vagy fűtési igény, így sokkal kisebb energiával biztosítható a kívánt hőmérséklet. Az épületben egyébként felület fűtés/hűtés biztosítja a szükséges hőleadást, ami elsősorban a padlóban és mennyezetben kapott helyet, de például az átriumban egy egészen különleges megoldással a korlátmezőkbe került a hőleadó felület, éppen folyosón közlekedő emberek komfortzónájában sugározva a hőt. A lapok speciális kísérleti fabetonból készültek. Az átrium lapos tetejének árnyékolása kívülről épületszerkezeti okok miatt nem, vagy csak rendkívül drágán lett volna megvalósítható, ezért belülről kapott szabályozható lamellás árnyékolást, így a nyári felmelegedés hatása némiképp csökkenthető.

hna rati 14

Természetesen a hőenergia nem minden. A számítások során egy másik érdekesség is kirajzolódott, éspedig az, hogy miközben mindenkinek azon kattog az agya, hogy a hűtés-fűtés költségeit hogyan szorítsa le, addig a mesterséges világításra fordított energia horribilis tud lenni, ráadásul szinte konstans módon jelentkezik! Egy üzemcsarnok a méretéből adódóan általában nem teszi lehetővé az ablakokon keresztüli teljes megvilágítást, ezért az épület közepén elhelyezett átrium, illetve fénycsatornák szerepe nagyon fontos, hogy ne kelljen folyamatosan mesterséges világítást alkalmazni. A fénycsatornák szerepe ilyen szempontból nagyon alulértékelt, pedig alárendelt terekben megdöbbentő mértékben tudja javítani a fényviszonyokat, lényegében ingyen, és akár több szinten keresztül is bevezethető a fény egy sötét térbe.
A következő képen látható fényes négyszög egy fénycsatorna, amely úgy világít, akár egy lámpa.

hna rati 9

hna rati 20

Az energiadesign során a természetes megvilágítás biztosítása mellett nagy gondot kell fordítani a mesterséges világítás megtervezésére is, hiszen nem mindegy, hogy az itt felhasznált energia hogyan hasznosul. A számítások során nagyon fontos a szokásosan veszteségként elkönyvelt melegítési hatás figyelembe vétele is. A folyamatos iterációs szimuláció épp az ilyen tényezők miatt szükséges. Teljesen más értékek keletkeznek például hagyományos fénycső (neon), led, kompakt fénycső esetén. A RATI épület esetében a szimuláció és a számítások azt az eredményt hozták, hogy az üzemcsarnokban nincs értelme ledes világítást tervezni, mivel a hagyományos fénycső által termelt hő hasznosítása többet hoz, mint amennyit a led alacsonyabb fogyasztásán meg lehetne takarítani. Ugyanez egy másik épület esetében persze lehet, hogy fordítva lenne, hiszen minden az elvárt világítási paraméterek függvénye. Természetesen a világítással az irodákban is spórolni kell, ahol csak lehet, ennek eszközei pedig az általános világítás helyett a jól tervezett helyi világítások. Felesleges 500 lux ott, ahol 100 is elég (általános tér), bőven elég, ha azon a munkafelületen van erős megvilágítás, ahol ténylegesen szükség van rá. A RATI épületben az irodákban olyan lámpák vannak, melyek egyrészt a mennyezet felé sugárzott szórt fénnyel általános világítást biztosítanak, ugyanakkor a munkafelületek felé erősebb koncentrált világítást adnak. A megoldás előnye az is, hogy egy irodatér átrendezése esetén az  álló-, mobillámpák áthelyezése is egyszerű, és a fény továbbra is ott van, ahol szükséges. Szintén fontos a megtakarítás szempontjából, hogy a világítás szabályozása jelenlét és fényerősség érzékelés alapján, automatikusan történik.

Az épület működését mutatja be az alábbi video.

http://www.youtube.com/watch?v=P8fTOpe4bs4

Egy pluszenergia potenciás épületnél az ember azt várná, hogy különlegesen hőszigetelő ablakok, vaskos hőszigetelés, stb. vannak beépítve. Ezzel szemben a RATI épületben mondhatni átlagos 2 rétegű üvegezésű műanyag nyílászárók vannak, az üzemcsarnok falai!!!, és az átrium teteje polikarbonát, a falakon pedig 20 cm vastagságú hőszigetelés van. A kulcs a jól tervezett energiafelhasználás, ami bőven kiegyenlíti a gyengébb szerkezetek negatív hatását. Ez természetesen a beruházási költségek szempontjából fontos kérdés, hiszen a megtérülést ez igen nagy mértékben befolyásolja.

Ha pedig a megtérülés szóba került, akkor végül nézzük miben áll a RATI üzem plusz energiás potenciálja!

Az épületre 420 nyári stratégiára beállított (26-27 fokos dőlésszög) napelem lett tervezve, amelyek a raktárcsarnok déli homlokzatán és a tetőszerkezetén kapnak helyet. A beruházási költségek miatt ebből első körben 51-et sikerült felszerelni. A tervezett kapacitás kb. 100 kW, amiből jelenleg 14 kW áll rendelkezésre, de tárgyalás alatt áll az 50 kW-ra bővítés. Az épület alapesetben a napelemek által megtermelt energiát használja. Ha felesleg termelődik, akkor azt visszatáplálják az elektromos hálózatba. Ha hiány van, akkor természetesen a hálózatból vételezik a szükséges mennyiséget és végül a különbözetet fizetik. Tulajdonképpen ez az, ami miatt az épületben jelenleg még “csak” plusz energia potenciál van, valóban plusz energiás akkor lesz, ha meglesz a tervezett áramtermelő teljesítmény, hiszen akkor a visszatáplált mennyiség már nagyobb lesz, mint a vételezett.

A projekt azonban már ezzel az áramtermelő kapacitással is megtérülő, köszönhetően annak, amiről a bevezetőben már volt szó. Itt nem csak az volt a cél, hogy több napelem legyen, mint fogyasztás. A drasztikusan redukált energiafogyasztásnak köszönhetően az első teljes év rezsiadatai alapján végzett számítások 15 év alatti megtérülést ígérnek egy hagyományos épület fajlagos költségeihez viszonyított extra költségekre. Magyarul az a pénz, amit az extra gépészetre, építészeti kialakításra költöttek, ennyi idő alatt térül meg. Természetesen a további napelemek felszerelésének is költsége van, aminek szintén meg kell térülni, de könnyen belátható, hogy ha a jelenlegi kapacitás már elég az eddigi beruházás megtérüléséhez, akkor minden további kW kapacitás a saját költségének kitermelése után már plusz nyereséget hoz, és amint ez a kapacitás eléri az üzem felhasználását, onnantól kezdve nem a RATI fog az áramért fizetni, hanem maga az épület is bevételi forrássá válik.

A következő videon az építkezés folyamata látható, valamint az építtető Rajnai Attila köszönetnyilvánítása a projektben résztvevők felé.

http://www.youtube.com/watch?v=b50P55qBnPI

Az épület átadása persze nem a folyamat végét jelentette, csak azt, hogy egy szintet tovább lehet lépni, és az elmélet világából ki kell lépni a gyakorlat terepére, hiszen a tervezési módszer működőképességét mérésekkel, tényleges adatokon alapuló számításokkal bizonyítani kell. Ehhez nagy segítséget nyújt az, hogy a PTE-PMMIK Energiadesign tanszéke és a RATI között olyan megállapodás jött létre, hogy a RATI épülete a tanszék kihelyezett laboratóriumaként is működik, a RATI biztosítja a tanszék “Komplex mobil mérőműszer és vezérlő rendszer beszerzése, TIOP-1.3-10/1-2010-0008” számú pályázati forrásból felszerelt komplex mérő- és szabályozóhálózatának, és a kapcsolódó számítógépeknek az üzemeltetését. A tanszék munkatársai interneten keresztül bármikor tudják módosítani a paramétereket, gyűjtik az adatokat, így a következő években az épület finomhangolásával az eredmények tovább javíthatók, a tapasztalatok pedig felhasználhatók lesznek későbbi projektekben.

hna rati 16

hna rati 4

A fentieknél sokkal részletesebb leírás olvasható az épületről és az energiadesignról az építészfórumon. http://epiteszforum.hu/rati-form-follows-energy

Összességében azt mondhatom, hogy számomra nagyon tanulságos volt ez a kirándulás, mivel működés közben láthattam egy olyan komplex technológiát, amit ma még nagyon kevés helyen találhatunk meg. Külön élmény volt 2,5 órán keresztül figyelni, hogy Soma milyen elkötelezettséggel áll még ma is a projekt mellett, annyi munkaórát beleölve, amit soha nem lehet megfizetni. Az a lelkesedés, amivel még legalább ugyanennyit tudott volna beszélni (ha párja nem rángatja el végre majd egy órás késéssel a következő programjára) mindenkire nagy hatással volt.

Ami egyértelműen kiderült számomra, hogy az energiadesign ilyen színvonalon csak nagyon komoly felkészültség mellett lehetséges. Legalább annyira kell hozzá ismerni a korszerű épületgépészet és az épületfizika eredményeit, mint az épületszerkezettan, és az építészeti tervezés rejtelmeit, s az épületek extra költségei mellett sajnos ez lehet az korlátozó tényező, ami még sokáig akadályozhatja a széleskörű elterjedését.

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy nincs más út, nincs más választás. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a világ energiafogyasztásának több, mint felét teszi ki az épületekben felhasznált energia, akkor nem kérdés, hogy minden csepp számít. A RATI minden ökonomikus ellenérvvel szemben hozzátette a maga cseppjét az ökologikus építészethez és remélem ez egyre többek számára lesz követendő.

Végül, de nem utolsósorban szeretném ismeretlenül kifejezni tiszteletemet idősebb és ifjabb Rajnai Attilának, hiszen a RATI Kft. egy rendkívül nehéz helyzetben lévő régióban folytat sikeres vállalkozási tevékenységet, hazánkban szokatlanul nyitott, átlátható vállalati kultúrával, példamutató minőségszemlélettel, szociális érzékenységgel és környezettudatossággal.

ifj. Rajnai Attila 2013-ban az év üzletembere, Komló város Pro Urbe díjasa

A RATI Kft. 2013-ban a Sokszínű és Családbarát Szervezet díj KKV-szektor különdíjasa

A RATI épülete a Minőségi Csarnoképítés két díját is elnyerte, a harmadikat idősebb Rajnai Attila Ratipur csarnoka kapta!

A szerző, mint a PTE-PMMIK hallgatója büszkén vállalja a cikk tartalmával kapcsolatban az elfogultságát! 🙂

hujber nagy aletta 10 ff

hujber-nagy aletta

belsőépítész-színszakértő AmiOtthonunk Magazin vendég írója

A home’n architecture dizájn stúdió csapata belső- és külső tereket, lépcsőket, házakat és tárgyakat tervez, és mindezt nem a saját, hanem a megrendelő stílusában teszi. Munkáival és trendelőrejelzéseivel a nyomtatott sajtóban sok éve folyamatosan jelen van. A cég szakmai blogján pedig elsősorban saját munkákat, élményeket mutat be saját fotókkal, illetve a legújabb trendeket hozza el olvasóinak.

ha valóban személyre szabott otthont szeretnél,
a saját stílusodban