Blog

Őszi építészeti cuvée: üvegház a pajtában (ÜVEG, FÉM és FA)

A mai házat ahhoz a két építőanyaghoz választottam, amit a legkevésbé lehet hagyományosnak tekinteni, hiszen az üveg sokáig luxusnak számított, s csak a modern gyártási technológiák tették lehetővé igazán nagy felületen az alkalmazását.
Komplett falakat mindössze néhány tíz éve építenek belőle, hiszen a hőháztartása nagyon szélsőséges. Kicsit pontosítva: lakóházaknál nem alkalmazták, de teraszoknál, pavilonoknál, növényházaknál már korábban is gyakori volt.

A bemutatandó házról azt lehet mondani, hogy egy nagyon ötletes, a passzív napenergia hasznosítás összes előnyét biztosító, a hátrányokat pedig kiküszöbölő építészeti megoldás született, amely hagyományos formavilága mellett a modern építészet eszközeit is nagyszerűen alkalmazza.

Mai fő anyagunk tehát az ÜVEG, mely a modern építészet egyik legjellegzetesebb anyaga, kiegészítői pedig az ACÉL tartószerkezet, és a FA borítás a külső héjazaton. Az üveg viszonylag rövid építészeti történelme okán nem volt könnyű olyan épületet találni, ami a korábbi házokhoz hasonlóan ötvözi a hagyományt és a modernséget. Bár vannak olyan épületek, ahol egy régi épületrészhez a hozzáépítést fémből és üvegből csinálták meg, így ötvözve a régit és újat, de ezek nem mutatják meg azt a manapság egyre fontosabbá váló elvet, amit a Sliding House, vagy más néven The Russel House.
Ez az elv a passzív napenergia hasznosítás, s ez az, amiért végül ezt a házat választottam, annak ellenére, hogy építészetben járatos olvasóink számára lerágott csontnak tűnhet.

A színválasztásnál szemmel láthatóan nem az volt a cél, hogy a ház beolvadjon a környezetébe. A piros anyag egyébként a vízszigetelő membránréteg, melybe az egész házat becsomagolták és a mozgatható tető alatt láthatóan hagyták.

A fotózásra meghagyták a pipacsot, jól megy a házhoz a színe! 🙂

Az anyag

Az üveg annak ellenére csak a XIX-XX. században kezdett széles körben elterjedni az építészetben, hogy már a főniciaiak is ismerték. Mint oly sok felfedezést, ezt is a véletlen szülte: a hajósok szódatömbökön főztek, ami a rákerült homokkal együtt a hő hatására üveggé alakul.
A rómaiak korában már készítettek átlátszatlan üvegből ablakokat, de drágasága miatt még a X-XIII. század környékén is csak királyi paloták, templomok ablakainak üvegezésére használtak – akkor már színezett – üveget.
Később a Velence melletti Muránóban az ottani különleges homokra alapozva máig utánozhatatlan kézműves üvegtárgy készítő ipar alakult ki. Itt készítették az első minőségi tükröket is, a velencei tükör pedig a minőség (és a magas ár) szinonímája volt.
A síküveg (majd a síktükör) ipari méretű előállításának kezdetét 1906-ra tehetjük, amikor az üveghúzás technológiája kialakult. Ez már nagyobb táblák gyártását is lehetővé tette, de ez a szilánkos törhetőség miatt még nagyon balesetveszélyes volt. Az üvegtörés okozta balesetek elkerülésére találták ki a drótüveget. Régebbi épületeken erkélyeken, vagy előtetőkön még ma is gyakran látni ilyeneket, főleg fehér, sárga, narancs és zöld színekben.
A következő technológiai ugrás a hengerelés volt. A hengerelés már mintázott üveg gyártását is lehetővé tette. Az üveg hosszirányú merevítésére találták ki a profilüveget, amikor az üveglap a két szélén tálcaszerűen fel van hajtva. Ilyen üvegpanelekből elég sok középület falát építették hazánkban is.
A kutatások és fejlesztések aztán a XX. század utolsó harmadában felgyorsultak és kifejlesztették a hőálló, majd az edzett biztonsági üveget, a golyóálló üveget, majd az ezredforduló környékén megkezdődött a 2, vagy több rétegű építészeti üvegek gyártása, melynek fejlesztése ma is folyamatos. A jobb szigetelőképesség érdekében a rétegek közé különböző nemesgázok kerülnek, az üveg anyaga kiszűri az UV-fényt, napsütésre besötétedik, de már olyan üvegek is vannak, melyek elektromos áram segítségével gombnyomásra átlátszatlanná válnak.

Az üvegek nagy felületen való építészeti alkalmazását három dolog hátráltatta: a gyártható legnagyobb táblaméret, a törékenység, és a jó hővezető (rossz hőszigetelő) képesség. Ma már elmondhatjuk, hogy ezek nagy többségére vannak megfelelő technológiai válaszok, de legalábbis vállalható kompromisszumok. Ami azonban a mai napig csak segédszerkezetekkel oldható meg, az a napfény szabályozása (leszámítva a legdrágább, kísérleti stádiumban lévő okosüveg fejlesztésket). A napfény az üvegen át akadálytalanul melegíti fel a benti levegőt, és magát az üveget is átforrósítja. Ez az üvegház-effektus. Télen ez jó is, hiszen minden plusz fok hasznos, de nyáron elviselhetetlenül felmelegedhet a ház. Az üvegházakon ezért a tetők általában nyithatók, hogy a felmelegedett levegő felfelé távozhasson. Lakások esetében ez elég nehezen kivitelezhető. Télen ugyanakkor az üveg lehűl és a hideget besugározza a lakásba.

Az üvegfalak tartószerkezete általában fém (rozsdamentes acél, vagy alumínium), ritkábban fa. A fémszerkezetek előnye, hogy viszonylag kis vastagságban is jelentős súlyt bírnak el, márpedig az üvegnek nagyon komoly súlya van. A korszerű technológiákkal már egészen könnyű és karcsú szerkezetek alakíthatók ki, melyeknek felülete is esztétikus. A függönyfal-szerkezetek gyártásával foglalkozó cégek folyamatosan fejlesztik a rögzítési megoldásokat, illetve igyekeznek megtalálni a legjobb kompromisszumot a hőszigetelés és a stabilitás között.

A deszkaborításnak, vagy külső lambériának (cladding) angolszász országokban komoly hagyománya van. Mind tetőre, mind falra alkalmazták. Mai házunk esetében ennek csak díszítő szerepe van, a tényleges vízzárást a lécborítás alatti vízszigetelő membrán biztosítja.

A ház és az építész

Az épület tulajdonképpen csak tömegformálásával tekinthető hagyományosnak. Az utóbbi években Angliában egyre terjed a tehetősebbek körében, hogy vidéki birtokokat vásárolnak és az ott található évtizedekkel, esetleg évszázadokkal korábban épített gazdasági épületekből alakítanak ki modern otthonokat. Ezek a pajtaházak (barn house) tömegformálásban, anyaghasználatban teljesen hagyományosak, míg belső tereiket, gépészetüket a mai igényekhez igazítják.
A Russel-ház annyiban csatlakozik ehhez az irányzathoz, hogy a formavilágban, illetve az épület egyik részének anyaghasználatában ezeket a régi pajtaházakat másolja, ugyanakkor a modern technológiának olyan ötletes alkalmazásaival rukkolt elő, hogy megépítése után tucatjával kapta az elismeréseket, építészeti díjakat.

Az építész Alex de Rijke volt, de a tervezés végig a tulajdonos teljes közreműködésével történt. Mr. Russel hosszú ideig tépelődött, hogy saját maga tervezi meg a házat, mert nagyon konkrét elképzelései voltak, de végül megkérte de Rijkét, aki régi ismerőse volt, hogy vegyen részt a projektben. A tulajdonosok ilyesfajta elkötelezettsége kétféle kimenettel szokott járni: vagy tűzön-vízen keresztül megvalósítják a közösen kidolgozott tervet, vagy örökre összevesznek az építésszel. Szerencsére itt az előbbi történt. Az is jellemző ilyenkor, hogy a belső terek tervezésébe nagyon erősen beleszól a tulajdonos, ami nem mindig előnyös. Ennek érzem jeleit, de erről majd később.

Két fő vezérfonal volt a tervezésben, a pajtaépítészet formavilága, illetve az energiatudatosság, a megújuló energia különböző formáinak használata. Az óriási üvegfelületek a passzív napenergia-hasznosítást célozzák, de a téli hőveszteség hátránya nélkül. A fantasztikus ötlet, ami a díjesőt hozta, a külső héj, amelyet el lehet tolni az üvegházról. Az üvegház a tényleges időjárás-védelmet biztosító maga, ez tartalmazza a nyílászárókat, vízzáró, szélálló, míg a külső héj biztosítja az árnyékolást és a hőszigetelést. Így mindig az évszakhoz, illetve az aktuális időjáráshoz lehet igazítani az épületet.
Nyitott tető mellett, akár még a téli napsütés is kellőképpen át tudja melegíteni a házat, amit aztán este a behúzott fedés biztosította hőszigetelés meg is tart. A tulajdonos zöld gondolkodására jellemző egyébként, hogy legújabb fejlesztéseként egy szélgenerátort is felszereltetett, s mivel az épületet hőszivattyú segítségével padlófűtéssel fűtik, a ház lényegében csak megújuló energiát használ a temperáláshoz. Az energiatudatosság a szerkezeti kidolgozásban is megjelenik, például a talajjal érintkező födém alá 30 cm polisztirol hőszigetelés került, megakadályozandó a talaj felől való lehűlést.

Munkában a szélkerék.

A ház igazából egy épületegyüttes, mely három tömbből áll: főépület, garázs és melléképület. A garázs tömbjét síkban kitolták a főépület és a melléképület mellé, így a hosszú tömeget megtörték. Nekem tetszik ez a megoldás, mivel az egyébként nagyon egyszerű formába ad egy kis térbeli játékot. (Rick Joy farmházánál sem véletlenül volt szögbe állítva a melléképület.)

A középső kis épület tehát a garázs, mely előtt, a két épület között további kocsibeállók vannak, amelyeket a mozgó fedéssel akár tető alá is lehet hozni. A harmadik épület a tulajdonos irodája, de vendégházként is funkcionálhat. Az ablakok, ajtónyílások úgy vannak kialakítva, hogy a 3 fő pozícióban (üvegház és terasz is fedve, csak az üvegház fedve, teljesen nyitva) mindig van használható ajtó, mindegyik épületen. A fedél mozgatása közben azért jobb vigyázni a közlekedéssel…

Zárt állapotban a külső faburkolatnak köszönhetően a ház tényleg úgy néz ki, mint egy gazdasági épületekből álló együttes, két kisebb és egy nagyobb pajtával. Ha a fedést elhúzzák, akkor úgy jelenik meg egy abszolút mai, velejéig modern épület, akár egy pillangó, amelyik előbújik a gubójából.

A felnyitható lécajtók mögött vannak a mozgatómotorok.

Ezért szép a kimozgatott garázstömeg.

Hiába van két oldalról fal a lépcső mellett, kénytelenek voltak korlátot feltenni az építési hatóság parancsára. Ezek szerint nem csak mi jártunk így…

A tető másik irányba is mozgatható, ekkor egy fedett teraszt lehet vele létrehozni a ház elején, ami akár a nyári napsütésben, akár az Angliában nem ritka eső esetén is lehetővé teszi a szabad téri tevékenységet.

Este különösen érdekes látványt nyújt az üvegház.

Tükröződések játéka.

Ezen a képen érezni legjobban, hogy a belsőépítészet kissé esetleges lett.

A felkelő nap háza.

Somewhere below the double rainbow.

Naplemente.

Kilátás az étkezőből…

…és a nappaliból.

Egy dizájnklasszikus félig zárt …

… és nyitott tetőnél.

A háló rész átlátszatlan üvegfala a nappaliból. A lépcső a szekrénykék mögött van.

Szekrénybe integrált korlát. Ezt is az építési hatóság írta elő.

A dolgozószoba a melléképületben.

Alaprajz

A főépület és a vendégház is két szintes. Hogy őszinte legyek, a rendelkezésre álló tervek alapján az alaprajzot kevésbe tartom sikeresnek, mint az épület megformálását. Használati szempontból mindenesetre szokatlan, hogy a földszinten a konyha és az étkező mellett egy hálószoba és egy tv szoba kapott helyet, míg a nappali felkerült az emeletre, a fő háló mellé. Nyilván azért választották ezt megoldást, mert az üvegházba szerették volna koncentrálni a közösségi funkciókat, míg a hálószobákat a normál falakkal határolt részbe csoportosították. Ez a kompromisszum azzal járt, hogy a nappalinak nincsen kertkapcsolata. Szintén az üvegfal kényszerítette kompromisszumok miatt a kiszolgáló helyiségeket az épület közepére kellett igazítani, ennek eredményeképpen azonban a térkapcsolatokat kissé zegzugosnak érzem. Különösen igaz ez a földszinten, ahol sok felesleges közlekedő van, miközben a térből talán futotta volna a lenti hálószobához is egy teljes értékű fürdőszobára. Természetesen a tulajdonos igényeinek ismerete nélkül nem érdemes véleményt mondani, hiszen minden ház a használójának kell, hogy megfeleljen, ezért is írtam korábban, hogy érezni némi ráhatást a belső kialakításon.

A földszint alaprajza

Az emelet alaprajza (a méretarányok nem egyeznek meg!)

Színes homlokzatok.

Makettek

Képek az építkezés folyamatáról, a tulajdonos prezentálásában, helyenként a képre applikált kommentjeivel.

Ilyen az, amikor a felvonulási épület is dizájnolva van.

Az épület borításának alátétszerkezete OSB.

Erre kerül a vízszigetelő membránréteg.

Kész a szigetelés a mozgófedélen is, kezdődhet a burkolás.

Ez nem makett.

A tető különböző állásai. A ház mozgásáról a videót itt tudjátok megnézni.

Forrás1,2

Remélem annak ellenére tetszett ez a ház, hogy csak a formája, illetve a burkolata tekinthető hagyományosnak. Azt hiszem a különleges megoldások kárpótolnak ezért.

E kis kitérő után holnap visszatérünk a hagyomány és modernitás olyan keverékéhez, amit a korábbi három háznál láthattunk.

Ha tetszett, ne habozzatok megírni, de persze a kritika is jöhet. És a lehet ám lájkolni és megosztani is! Már csak két nap van rá, hogy bejelentkezzetek két szép cuvéért! Részletek az egyik előző bejegyzés végén itt. 🙂

A sorozat részei: 1,2,3,4,5,6,7

hujber nagy aletta 10 ff

hujber-nagy aletta

belsőépítész-színszakértő AmiOtthonunk Magazin vendég írója

A home’n architecture dizájn stúdió csapata belső- és külső tereket, lépcsőket, házakat és tárgyakat tervez, és mindezt nem a saját, hanem a megrendelő stílusában teszi. Munkáival és trendelőrejelzéseivel a nyomtatott sajtóban sok éve folyamatosan jelen van. A cég szakmai blogján pedig elsősorban saját munkákat, élményeket mutat be saját fotókkal, illetve a legújabb trendeket hozza el olvasóinak.

ha valóban személyre szabott otthont szeretnél,
a saját stílusodban