Az idei volt az első év, hogy nem kaptam VIP jegyet a konyhakiállításra, így belépőt kellett vennünk. Ez fájt kissé, hiszen egy családi belépő 6500 forint, és odabent legalább 4 ismerős stand közölte, hogy miért nem szóltam, adtak volna. Majdnem agybajt kaptam, de aztán mégse, így végigrohantam a család többi tagjával mindenen és mindenkin. Na jó, legtöbbször nem velük mentem, hanem lemaradtam fotózgatni és beszélgetni jó szokás szerint, de ezt a tulajdonságomat nem idén fogom levetkőzni asszem…
Egyik kedvenc budaörsi boltom a Skandi Trend. A tulajjal, Zsófival mindig remekül elbeszélgetünk a gyerekeinkről, hiszen ők is többször voltak már ott velem. Most egyébként csodaszép egyedi csempék is kaphatóak náluk.
Másik szivem csücske az A Mi Otthonunk Magazin, hiszen itt évek óta saját rovatom van a lapban.
Itt esett meg amúgy egy rettentően „kellemes” esemény, ami annyira jellemzően magyar, hogy szoborba lehetne önteni.
Az történt ugyanis, hogy egy nő odajött a standhoz és a kedves kollégák elmondták neki, hogy az egész kollekciót 1200 forintért most elviheti az újabb és régebbi lapszámokból, így 150 forintra jön ki egy újság. A nő közölte, hogy ez őt nem érdekli, azt mutassa, mi van ingyen. Pár másodperc döbbent csend után kedvesen válaszoltak, hogy hát… igazából… semmi. Mire a nő közölte, hogy mivel ezeket a lapokat úgysem tudták eladni, nyugodtan adhatnák ingyen is, és meg sem várva az eladó válaszát (hogy ők azért bíznak benne, hogy elviszik őket) már ment is tovább. Bevallom őszintén, hogy kibuggyant belőlem egy „milyen szimpatikus hölgy volt” mondatocska, amit általános derültség fogadott a környezetemben, hiszen mi is lehetne fontosabb a potyánál ugye, ha az ember magyar.
Egy másik rendezvény látogató pár hölgy tagja azt mondta, hogy biztos úgy volt vele, hogy a belépő áráért azt hihette, hogy ez neki jár. Mire a kollégák mondták, hogy ez biztos így van, csak sajnos a belépő árát nem a standokon kiállító cégek kapják.
Nyilván tudjátok, hogy nekik pont hogy helypénzt kell fizetni, tehát ilyen-olyan-amolyan bevétel, megrendelés, stb… reményében állítanak ki, nem a mi két szép szemünkért.
Na de lépjünk is tovább, hiszen még sok kép van a tarsolyunkban.
Másik kedvencünk a BOOOK Kiadó, hiszen ők adták ki a mi gyönyörűséges címlapsztorinkat, A NAGY DIY KÖNYV soksoksok példányát, ami szinte utolsó szemig elfogyott. Mivel nem lesz utánnyomás (reméljük új rész igen), ezért aki szeretne magának egy példányt, az SOS szerezze be.
Újabb nagy kedvencünk a NEOLITH, ahol Tamás fogadott minket nagy szeretettel. Gyönyörű beton alkotó- és tárgyalóasztalunkat nekik köszönhetjük, ami annyira csodás és strapabíró, hogy hamarosan komplett cikk is készül róla, illetve arról, hogy mi mindenre jó ez az anyag. Mondjuk ezt a következő képeken is fogjátok azért nagyjából látni…
Alex London mániája szuper LIEBHERR termékre akadt. Sokan fotózkodtak ezzel a hűtővel.
Itt pedig ivott egy koffeinmentest és szülinapjára kért is egy készüléket, amikhez egyébként már 30000 forintért hozzá lehet jutni.
Ez a kis szösszenet tetszett a Gorenje standján, de sajnos Alex kedvencét személyesen nem tapasztaltam meg. A jó kis WV hűtőt. Nem is értem, hogy sétálhattam el mellette, anélkül, hogy észrevettem volna vagy hogy hova dughatták el, hogy nem láttam. Alex hazafelé mutatta neten a kocsiban a hűtők képeit.
Ez a csiki-csuki konyhapult a SIL design standon nagyon bejött a fiúknak.
Hát még ez a lapos csap!
Alex lehajtható ágyat szeretne majd, ha sikerül egyszer új házat építenünk. Ez a Budapesti Inter-fa Kft. ágy ugyan nem az ő világa, de hátha valaki másnak pont ilyen kell.
Letti esete a rózsaszín szabadonálló sütővel…
Persze a színben passzoló porszívóval is muszáj volt pózolni.
Ez nem tudom, milyen cég volt, mert zárás előtt értünk ide fél perccel, de „muszáj” volt vennünk pár smile mintás holmit a srácoknak.
A SMEG hűtőkkel is mindig pózolunk. Ez nálunk már családi hagyomány.
Itt kicsit megpihentünk.
A KERT és OTTHONBOLT sok jópofa holmit árul online, de mi most itt gunaras, flamingós és cicás szatyrokra csaptunk le direktben.
Lettit itt répás almalé fogyasztására kényszerítettük. Látni kellett volna a fejét. Pedig isteni volt.
Gasztro műsorok kedvelői számára ismerős arc kolbásztöltés közben.
Itt ne a standot nézzétek elsősorban, hanem a fánkokat, amikkel kidekorálták!
A BOSCH standján tetszett ez az érzékletes öko színsor, a kibelezett főzőlap és az ücsörgő.
Valószerűtlenül beszorított és emiatt nem érvényesülő pasztell kék konyha szépséges SMEG hűtővel.
Írható fekete Miele hűtő.
A LIEBHERR mindig eltünteti a termékeit egy falban. Most fotókkal mutatták meg, mik rejtőznek a fal mögött. Lehet, hogy korábban nem vették észre a látogatók, hogy vannak náluk beépítve valamik… Egyébként pedig serényen tisztogatták a kiállítási darabokat a standon, amit jó volt látni.
Ezt már láttuk párszor, de még mindig tetszik.
Sok volt ám a fekete hűtő a kiállításon!
A Whirpool standja a világítótornyával tűnt ki leginkább a többi közül.
Ez a vasaló, mosó- és szárítógép kellene a Miele-től.
Ezt csak a hangulat kedvéért fotóztam, mert kevés volt a hangulatos stand.
Az egyik leggusztább stand a Pannónia standja volt.
Itt szép volt a színvilág.
Ez volt a legnagyobb stand. Bele sem fért a nagylátószögembe. Más kérdés, hogy külföldi konyhakiállításon ez az átlag, ennél sokkal nagyobbak is vannak. De a csapok szépek voltak.
Mint ahogy ezek is nagyon.
És végül pár mosogató a mosogatobolt.hu-tól.
Illetve technikai kövek, de sajnos nem tudjuk kitől.
