Hogyan csináljuk: régi ruhásszekrény átalakítása
Régen írtunk már Lettikénk szobájáról. Ennek az az oka, hogy a festés után kicsit lelassultak a folyamatok, hiszen a festést nem mi csináltuk, a bútorok felújítását, átalakítását viszont igen. Karácsonyra ígértük Lettikénknek az új emeleti szobáját és az ígéretünket tulajdonképpen be is tartottuk. Mivel 4,5 éves kislányunk hetekig nagyon türelmesen várta, hogy bemehessen az előle elzárt, új szobácskába, így a 70%-os készültségi foknál, Karácsony este ünnepélyesen átadtuk neki a szobát. Sajnos csak átmenetileg, mert ekkor még hiányzott az ágyrács, a matrac, a díszpárnák, a ruhásszekrény polcai és akasztója, továbbá a modern polcrendszert eltakaró csipkés függöny (bevallom, ez utóbbi és a díszpárnák azóta sincsenek készen, de a többi dolog igen).
Ma a ruhásszekrény átalakításának történetét szeretném elmesélni nektek és első találkozásunkat az Annie Sloan Chalk Painttel, és az Annie Sloan viaszokkal (soft wax), amiket nemiskacat Enikőtől vettünk.
A szekrényt felújított állapotban vettük a vaterán 35.000.-ért, de a színe nem passzolt bele az elképzeléseinkbe, mint ahogy az első részben az inspirációs képeken is láthattátok. A belseje pedig egyáltalán nem volt tetszetős a sötétbarna műanyagokkal, így mindenképpen átalakításra szorult a szekrény, mivel azonban lányos volt és bájos, így muszáj volt megvennünk.
Az Annie Sloan Chalk Paint nem olcsó mulatság, így a szekrény belsejét, hátulját és tetejét más festékkel alapoztuk és festettük. Alapozáshoz trinát mesteralapozót, a festéshez GENIUS PRO univerzális színes lakkot használtunk. Az Annie Sloan Chalk Paintet a szekrény elejére és oldalaira tartogattuk, illetve Letti ágyára (amit majd később mutatok meg).
Festés előtt a találkozási pontokat és vonalakat természetesen kimaszkoltuk TESA-val (ahol lehetett, mert ahol bonyi volt, ott nem maszkoltunk).
Az alapozót egy rétegben kentük fel, mert gyakorlatilag elfogyott, aztán nekiálltunk a fedőfestésnek ugyan ezeken a szakaszokon.
Sajnos erről nincs kép, de el tudjátok gondolom képzelni, ahogy a polcokat (a meglévő egyhez két másikat szabattunk) és a polctartó léceket is lealapoztuk és lefestettük. A festék elég masszív és kemény lett, jól bírja majd a strapát.
A szekrény belsejében a polctartó lécek szélének vonalában húztam egy csíkot TESA-val, és ettől a vonaltól kezdtük el hengerrel felkenni a krétafestéket, amit lakkra is nyugodtan fel lehet hordani, épp csak a felület portalanítását nem szabad elmulasztani.
Így néz ki Annie Sloan csukott állapotban.
Így pedig nyitott állapotban.
Nem kell megijedni, csak össze kell keverni a festéket! További tudnivaló, hogyha nem akartok 2 adag festéket venni, akkor ne hengert, hanem ecsetet használjatok. Mi sajnos ezt nem tudtuk, így mikor félkész volt a szekrény, akkor kellett elrohanni Enikőhöz (Karácsony előtt 2 nappal) még egy kanna festékért és ha már ott voltunk, ecsetet és viaszt is vettünk még. És milyen jól tettük!
Az első réteg felfestése után nem voltunk elégedettek a felülettel. Nagyon foltos volt, így megcsiszoltuk szalag- és sarokcsiszolóval a felületeket, ecsettel leporoltuk és lefestettük még egy rétegben, immár Annie Sloan ecsettel.
A második réteg festék és a második óvatosabb csiszolás után jöhetett végre a viaszolás. Az Annie Sloan viaszt puha pamutronggyal kell a felületre dörgölni körkörös mozdulatokkal és lehetőleg egy menetben, mert reggelre a rongyok nekünk mindig megmerevedtek. A festékre először a színtelen viaszt kenjétek!
Ha felhordtuk a színtelen viaszt, jöhet a barna, amivel az antik hatást adjuk meg a bútornak. Ez nagyon érdekes élmény, eleinte óvatosan érdemes csinálni, de ne ijedjünk meg, ha túltoljuk, akkor smirglivel csiszoljuk kissé vissza és menjünk a felületre rá újra színtelen vaxszal.
Mivel a szekrényből leginkább az ajtaja látszik, és ez esetben ez egy elég nagy és sima felület, így extra koptatásokkal igyekeztük megtörni a monotóniát és csak a síkváltásoknál viaszoltunk, mert eléggé megcsúnyult a felület, mikor máshol is antikolni próbáltunk.
Az első képen még barna viasz nélkül látjátok az ajtót, a másodikon antikolás után, a harmadik képen pedig a kettő közti különbséget látjátok.
Ugye mennyivel izgalmasabb a bal oldali?
Ez után felhívtam a szüleimet, hogy ha van kedvük, segítsenek az öcsémmel és juttassuk fel a szekrényt az emeleti szobába. Az udvaron megtisztogattuk a szekrény alját is, mert a garázsban nagyon poros lett ő is és minden más.
A lábrészt szándékosan hagytuk meg eredeti állapotában, mert a szoba többi bútora is kontrasztos és így még különlegesebb lett a szekrény.
Mindez Karácsony előtt 1 nappal történt, és sajnos csak 2 napja került sor rá, hogy a Marrakeshben vegyek két szép bútorgombot és fel is fúrjuk Pepével őket.
Pechünkre a nem működő zárszerkezetnél kellett átvezetni a csavart, így rövid időre likvidáltuk azt, és utána visszaszereltünk mindent a helyére.
A bútorgomb után jöhetett a fogas tartó rúd, amiből sikerült a Baumaxban (ég veled Baumax, pedig milyen közel voltál hozzánk…) szép fehér, elegáns, hosszúkás fém verziót vennem, a régi randa sötét műanyag helyett.
A rudat méretre kellett vágnunk, a vágott végét pedig szépen elcsiszolnunk.
Egyből utána szerettem volna bepróbálni a fiókok hiányában vásárolt ruharendezőket, de 2 cm híján nem fértek be, így a polctartókat le kellett szerelni (nagyon nehéz volt a régi bútorból a szétnyírt menetekkel rendelkező csavarokat kihajtani) és lejjebb tenni. Még jó, hogy a rudat nem kellett lejjebb szerelni. Szerencsére a ruharendezők eltakarják a festetlen részt…
Aranyos kis cimke bukkant elő.
A ruharendezőkkel egyébként más baj is volt. Itt nem látszik, de gyakorlatilag 2-2 cm hiányzott minden irányban, hogy a nagyobbik beférjen, így elrohantam az IKEA-ba és vettem még pár kisebb SKUBB-ot, a nagyokat meg megpróbálom elsütni majd valahol máshol.
A két új polcot felszereltük a szekrény aljába úgy, hogy kényelmesen lehessen ki- és behúzogatni a ruharendezőket.
A szekrényhez még kellett egy apróság. Szintén a marrakeshben vettem betűket, amiből az egyiknek a színe nem passzolt a szobához, de lefújtam réz színűre festékszóróval és máris mehetett a helyére.
A rózsás holmiról a következő részben fogok írni, addig nem lövöm le a poént, olvassátok csak a blogot továbbra is!
Íme a végeredmény belülről!
Ugye milyen szép és rendezett? Sokkal könnyebb így tárolni a ruhákat, mert egyrészt nem látszik, ha Letti kihúzza a középső pólót, másrészt jobban tartja a kupacokat a rendező, kevésbé dőlnek, borulnak a ruhák.
Sajnos fehér gyerekvállfát nem találtam a környéken, de ami késik, nem múlik. Viszont ahogy a képen is látszik, a szépséges növényt, amit direkt ide vettem nem sikerült életben tartani. Azóta voltam a kedvenc virágboltomban, a b67-ben, akik azt mondták, hogy ehhez a régies stílushoz a pálma és a páfrány áll jól, így vettem egy páfrányt. Mindjárt meglátjátok!
Tádám! Ugye szép lett?
Reméljük hasznosnak találtátok a bejegyzést! Ha igen, kövessetek minket a továbbiakban is a blogon és a Facebook oldalon!
Fotók: Hujber-Nagy Aletta
LETTI ÚJ SZOBÁJÁVAL KAPCSOLATOS TOVÁBBI CIKKEK:
Letti új szobája 1. – INSPIRÁCIÓ ÉS FALFESTÉS
Letti új szobája 2. – RUHÁSSZEKRÉNY DIY
Letti új szobája 3. – BALDACHIN
Letti új szobája 4. – KÉPKERET CSIPKÉVEL, MASNIVAL
Letti új szobája 5. – BABADEKOR
Letti új szobája 6. – THONET SZÉK
Letti új szobája 7. – DÍSZPÁRNÁK
Letti új szobája 8. – KRISTÁLYCSILLÁR
Letti új szobája 10. – KARNIS ÉS FÜGGÖNY
Letti új szobája 11. – ALVÓKATARTÓ
Letti új szobája 12. – FALI KOMPOZÍCIÓ
