Az iskola is elkezdődött, az albérlet is lejáróban volt már, mikor ezeket a képeket küldték nekem a lakók. Égetővé vált a költözés átalakítós munkánknál. Percek voltak már csak hátra. Hogy át lehessen vészelni az első időszakot, a villanyszerelési és gépészeti munkákat kellett elsősorban befejezni. Az asztalos bár nagy csúszásban volt, de dobozokból el lehet éldegélni kis ideig. Az sem segített, hogy én ettől a héttől már nem tudtam jelen lenni, mert kislányomat szoktattam bölcsődébe. Lehet, hogy az asztalos is azért húzta el a dolgokat, hogy már ne tudjak ott ülni a nyakán?…
SZERDA, szeptember 12.
1. Elkészült a falpanel bal oldalon. Sínek kerültek az egyes elemek közé, mert az eredeti tervek szerint lettek volna üvegpolcok a bal felső oldalon, amik ezekbe a sínekbe akaszthatóak. A bal oldalra egy falpanel a plafonra is került, ami takarja az óriási plafoncsavarokat, amikből csak egyet sikerült leflexelni véráldozat árán. A képen ez van alátámasztva. Ezen a panelen a fehér kockalámpa is jobban mutat majd. A lépcső élén még mindig nincs rajta a furnér, de legalább már készül…
2. Bekerültek az ajtók is végre rendeltetési helyükre.
3. Elkészült a szépséges színes gombos falunk is.
4. A fürdőszobaszekrény is megérkezett, ami nem mellékes, mert a mosdót ebbe kell befaragni és mosdó nélkül nincs költözés.
5. A mosdó már a helyén és a tükör is a falon van, bár még a biztonság kedvéért ragasztók tartják.
6. A fehér fürdőszoba szekrény is végre körvonalazódni látszik.
7. A világítás sajnos még lógott ekkor.
CSÜTÖRTÖK, szeptember 13.
1. Jött a gépész és befaragta a mosdót, felszerelte a csapot. Igaz, hogy balra van a kék jelzés, jobbra meg a piros, de inkább a hagyományokat követve kötötte be a TEKA csapot, mint a jelkódot.
2. A cirkó is végre újra a falon „rontja a levegőt”.
3. A villanyos felrögzítette a leszakadt led csíkot és felszerelte a mennyezeti lámpát is a fürdőbe.
4. A mosókonyha-gardróbban is van újra világítás. A régi folyosó falikar és mennyezeti kockalámpa világítja be a helyiséget.
5. A konyha továbbra is romokban és ami készült, az sem volt épp a legprecízebb.
PÉNTEK, szeptember 14.
1. Lehullt a lepel a fapadlóról, miután nagyjából elkészültek a lépcsővel az asztalosok és hát mondhatjuk úgy, hogy egy helyen rendesen tönkretette valamilyen vegyszer a fehérített tölgyfát. Szerencsére van pótlap és a tiszta erőből leragasztott padlót a melegburkoló úgy fel fogja tépni, hogy nem sérül meg az egész, csak a problémás szakasz a cserénél.
2. Kipróbálták a lakók az új étkező fél bár székeket és úgy tűnik, hogy a régi 150 cm-es asztal kevés lesz, magyarul szerencse, hogy 160 cm-eset terveztem nekik.
3. Kaptam még pár csodaszép képet a szerkények belső, laminált és élfóliázott alkatrészeiről. Itt-ott kicsit sérültek, nincsenek éppen alakra igazítva, néhol kicsit sorjásak vagy éppen hullámzik, lobog az élfólia. Sok-sok olyan dolog van amit utólag már nem lehet javítani. Maximum újra lehetne kezdeni az egészet. Asztalosunkat egy végtelenül percíz mester ajánlotta, és más ismerősök is abszolút elégedettek vele évek óta, de itt valahogy sikerült szinte mindent osztályon kívülire gyártani. Nem értem, mi lehet a baj?…
VASÁRNAP, szeptember 16.
Tudom, hihetetlen, de nagyjából ekkor költöztek be a lakók, de az asztalosaink nem zavartatták magukat. Megkezdődött a fűrészporban járkálás, kartonokon lépdelés, dobozból élés nem éppen lélek emelő korszaka. Mindez azért elkeserítő, mert azért ezt az asztalos brigádot választottuk, mert azt mondták szeptember egyig simán „megeszik” ezt a bútormennyiséget. Valóban, volt pár dolog, aminek el kellett készülnie ahhoz, hogy ők dolgozni tudjanak, na de nem mindennek és lett volna számtalan dolog, ami ekkorra már réges-régen kész lehetett volna. Csendben említem, hogy mai napig nem vagyunk készen, miközben már október 15-öt írunk…
1. Fura módon még mindig nem készült el a lépcső, pedig ezt a pózt már napokkal korábban is láthattuk.
2. Az ajtók egyszer már elkezdtek a helyükre vándorolni, de végül többen nem értek célba.
SZERDA, szeptember 19.
1. A konyha sem az igazi még. Sok alkatrész várat magára és a hibák is felütik fejüket időnként. Abszolút nem lett kész a felső szekrény időre, így az üvegesek nem tudták lemérni a cseppfalat, mikor legutóbb a lakásban jártak. Másik hiba például, hogy nem találkozik a ferde plafonnal a bal oldali magas szekrény bal korpusza. A bal oldali fehér és barna szekrény találkozásánál volt egy kis kricsmi hangulatot árasztó toldalék, amit végül sikerült sztornózni. Szóval zajlott az élet rendesen…
2. A fürdőszobai ülőke és a cirkót takaró rácsos ajtó találkozása sem túl esztétikus egyelőre.
A rémálom folytatódik természetesen…
A képekért köszönet a tulajdonosoknak!
Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!
A LAKÁSSAL KAPCSOLATOS TOVÁBBI CIKKEK:
Hogyan csináljuk: képek gyerekrajzok és -alkotások felhasználásával
Hogyan csináljuk: díszpárna készítése könnyen és gyorsan
A bevezető részt itt olvashatjátok:
Egy budapesti lakás újragondolása
A lakás elkészítésének fázisait pedig itt olvashatjátok és nézhetitek végig:
