Folytatódjék nyúlváró hetünk. Ma csütörtök lévén a színekről lesz szó.
Arra gondoltam, mikor a beango blog oldalára tévedtem, hogy mi lenne, ha ennek a 4 divatfotónak a színeit elemeznénk ki?
A képek azért érdekesek, mert sokszor hisszük azt, hogy egy monokróm színvilág nem lehet elég otthonos. Pár enteriőrfotóval, amit a képekhez kerestem be fogom bizonyítani, hogy ez koránt sincs így. Egy látszólag monokróm színharmónia is rejtegethet magában egy-két apró színfoltot, ami éppen elég ahhoz, hogy máris izgalmasnak és otthonosnak érezzük a minket körülvevő teret.
A közelebbi képeken jobban látszik, hogy bár a képek fekete-fehérnek tűnnek, erről valójában szó sincs.
Minden egyes kép valamelyik szegletén kap egy kis vörös, kék vagy zöld beütést. Azzal, hogy mind három alapszín (additív színkeverés, azaz a fény, nem pedig a festékpigmentek szempontjából alapszínek) megjelenik a fotókon, akaratlanul is színessé válnak, fekete-fehér képeink és a megjelenő alapszínek megfelelő arányú használatával a vizuális egyensúly sem borul fel. Illetve a fekete-fehér után egy újfajta, színesebb vizuális egyensúly jön létre.
És most következzenek a nyúlfotók ihlette enteriőr képek, ahol ezeket a színharmóniákat lehet kisebb-nagyobb mértékben felfedezni. Azt gondolom, ezek a szobarészletek egytől-egyik harmóniát sugároznak, kellemes, megnyugtató légkört biztosítanak a benne tartózkodóknak.
