Nem illik más otthonára megjegyzéseket tenni, ezért én sem fogom itt a blogon ezt tenni, mert ezt csak a szakember jogán tehetném meg és azt is csak akkor, ha a lakástulajdonos erre felkérne, ezért inkább próbálom kidomborítani a pozitívumait a most bemutatásra kerülő lakásnak és mindössze finoman utalnék arra, hogy igenis fontos a szakember bevonása az otthonteremtés folyamatába. Előfordulhat persze az is, hogy lesznek olyan olvasók, akiknek az egész úgy kerek ahogy van és csak én nem ismerem az eklektikának ezt a megnyilvánulási formáját. Akárhogy is van, írjatok nyugodtan az érzéseitekről és próbáljuk meg együtt megfejteni ezt a lakást!
A nyitókép mindenképpen érdemel egy-két szót, hiszen ritkán látni ilyen frappáns dolgozószobát, ahol egy lépcsőn leereszkedve egy kör alakú munkaállomásra érkezünk és a szellős, tágas munkatérben remekül elkendőzi a radiátor, szemetes… kérdéskört az ívesre vágott asztallap, ami egyben padlójaként is szolgál a szomszédos helyiségnek.
Mindezek után azt hihetnék, hogy a leginkább gyarmati stílusban készült nappali tér egy másik lakásban található, de nem. Háttérben felsejlik az étkező is, de erről majd később beszélek bővebben.
A fotós, Tim van de Velde nagyon szép munkát végzett és igyekezett kiragadni olyan részleteket, amik külön-külön teljesen harmonikusak és stílus és szín szempontjából is megállják a helyüket.
Ez a kivágat a kandallóról például nagyon kellemes.
Az étkezőbe lépve egy újabb világba csöppenünk. Sokkal egyszerűbb, letisztultabb, mint a nappali. A rozettából lógó IKEA lámpa még akár jópofa is lehet, bár a sárga szekrényt én valószínűleg a többi helyiség színeiből kiindulva talán pirosra vagy narancsos pirosra festettem volna.
Az étkező szemmel láthatóan a kézműveskedés helyszíne is. Ennek a sok fény is kedvez, ami az óriási üvegfelületeken tódul be.
Az étkező másik oldalán egy kissé furcsa, de kedves álkandallós összeállítás látható. Ez talán képez egy kis hidat a rusztikus nappali és a puritánabb étkező között.
Az étkező felől, a nappalin átnézve egy fehér lépcsőházon és egy fekete folyosón akad meg a szemünk, de a tekintetünk továbbsiklik és a konyha egyik oldalán pihen meg. ha jól saccolom, nagyjából 15 méterre van egymástól a konyha és az étkező, így mindjárt hobbiszobává is avanzsáltam az eddig étkezőnek tűnő helyiséget.
Egy kicsit közelebbről is nézzük meg a feketére festett OSB folyosót!
A minimalista fekete folyosón összesen két üvegajtós falfülke képez folytonossági hiányt és a gyermekrajzok és apró személyes tárgyak teszik élhetővé ezt az átjárót.
Ha ezt a képet önmagában látnánk, nem lenne kérdéses senki számára, hogy egy abszolút modern lakásról van szó, nem pedig eklektikusról.
A feketére festett OSB folyosóról egy nyersen hagyott OSB-vel burkolt pici vizes helyiségbe nyerhetünk bepillantást.
Ugyanaz a nézet csukott ajtóval.
A konyha a bárpulttal a fekete folyosó túl végén önmagában nevezhető akár eklektikus stílusúnak is, ami felhasznál, skandináv, minimalista, indusztriális és klasszikus elemeket is. A bárpultba integrált mosdópult nagyon ötletes és már a múlt héten is bemutattam egy hasonlót itt a blogon. A pultot tartó összenőtt fatörzsek nálam szerelem tárgyát képezik, de mindig óvatosan kell bánni a többféle fa szín használatával egy lakásban, mert a nem jó érzékkel választott árnyalatok káosz hatást eredményeznek.
Egyébként kedvelem a lilát, páran már gyanítják is szerintem, de pont ez a lila árnyalat az, ami ha nem megfelelő színek és formák közé kerül, vagy nem a megfelelő felületre, akkor fordítva sül el a kívánt hatás. Én itt nem érzem helyén valónak a használatát. Valószínűleg a konyhaszekrényen jobban mutatott volna egy a padlóhoz jobban passzoló árnyalatban.
Ezen a képen egy kissé törtebb, fáradtabb a lila és máris nem érződik úgy, hogy rossz helyre keveredett az enteriőrt feldobó színfolt.
A gyarmati stílus egy pirosas barna tálaló erejéig bekúszott a konyhába. Talán ha lenne felette egy kép a konyha színeiből festve, akkor jobban bele tudna illeszkedni a közegbe.
Nekem egy picit visszás, ha egy méregdrága pulton egy legolcsóbb csap ékeskedik, de ez lehetett a koncepció része is.
A kis lila kiegészítők a konyhában szépen összekapcsolódnak a lila falszakasszal. A mosogató – bár – konyhapult közelije nagyon tetszetős.
Feltételezem a pult mintája egyedi, nekem legalábbis a sokadik megnézés után úgy tűnik, hogy a faág visszatérő motívum a konyha és előszoba részben, mégpedig sematikus formában a pulton, tömörebb kivitelben asztallábként, trófeának tűnő verzióban az előszobában és fejjel lefelé lógó fának álcázva plafonból kinövő lámpa alakjában.
Az előszobai ágak valóban nem trófeák. Nagyon is határozott funkciójuk van papagájtartó formájában.
Ismét egy kép a lépcsőházról és folyosóról. Érdekes érzést vált ki az emberből, hogy a nagy, több szintre is kiterjedő tér a világos és az egyszintes, csőszerű pedig a sötét, így a tágas tér még tágasabbnak néz ki, a sötét meg még sötétebbnek.
Az üvegtetős átriumszerű lépcsőház elég különleges és sejtelmes is egyben az üvegfelületű és fekete színű megnyitásokkal.
Ezen a képen még ütősebb a látvány. Ismét egy külön világba csöppentünk.
Ha ez nem egy társasház, hanem egy családi ház és ez nem egy tényleges lépcsőház csak lépcső szintek között egy lakásban, akkor elég érdekes térkapcsolatok lehetnek benne, de sajnos nem találtam róla képet sehol. Ha viszont társasház, akkor esetleg érthetővé válik a fekete szín használata, mert ott, ahol 2,5 méterre van a szomszéd, talán nehezebben lát bele az életünkbe, ha feketére festjük a falainkat.
A tükröződő üvegfelületek megkétszerezik az egyébként keskeny lépcsőházat.
Itt egy pillanatra bekukkanthatunk az egyik gyermekszobába.
Ebben a szobában megismétlődik a vitrines nagy tálaló szekrény sárga színe. Egy kép a falon még otthonosabbá tenné ezt a leginkább színes skandináv stílusú szobát.
A fekete folyosó másik szára egy másik vizes helyiséget rejt.
Nem szerencsés alulról fotózni egy nem mosdószekrénnyel egybeépített mosdót és a nylon zacskó sem a legszebb fotótéma, de annak ellenére, hogy ez a fürdő fekete, egész kellemes a térérzet, ami nagyban köszönhető a faltól-falig érő tükörnek.
Újabb folyosórészlet fekete ajtóval, üvegáttöréssel.
Ebből a szögből látszik leginkább az L alakú fekete folyosó. Érdekes megoldása a szellőzés biztosításának a kör alakú lyukak vágása az üvegbe.
A másik gyermekszoba.
Egyszerű, letisztult, otthonos és praktikus. Egy villanás erejéig láthatjuk az eddig rejtve maradt fehér csigalépcsőt.
Az orsótéri oszlopon nyugvó lebegő lépcsőfokok és az izgalmas korlát vizuálisan példaértékű, de az OTÉK szempontjából szabályosnak éppen nem mondható.
A lépcső indulása egyik oldalán fehér fém-, másik oldalon fekete OSB mellvéddel.
A harmadik gyerekszoba önmagában is elég eklektikus, de a kedvenceim a könyvek a vitrin alatt.
Hangulatos gyereksarok.
Átlátás a szülői hálóra.
Ez a kép, mint fotó nagyon tetszik. Kevés lakásról lehet ilyen kontrasztos és karakteres részletfotót készíteni.
A nagyon egyszerű, puritán, színtelen, skandinávos hálószoba számomra nagyon kellemes látványt nyújt, bár izgatja a fantáziámat, hogy mi lehet a bal oldali ponyva mögött, ha a jobb oldalon van a gardróbszekrény…
Ebből a szögből sem derül ki sajnos, hogy mit rejt a ponyva. Valószínűleg egy egyszerű és alacsony költségvetésű mobil válaszfal.
Kedvencem a bakelit telefon.
Végezetül egy újabb érdekes és kontrasztos enteriőrfotó.
