Ebben a londoni lakásban mindenből csak egy csipetnyi van jelen, hogy egyszerre legyen férfias és nőies, színtelen és színes, régi és új, izgalmas és megnyugtató.
Ez a belsőépítész tudta, mitől döglik a légy, bár van benne 2 helyiség, aminél meg mernék rá esküdni, hogy ott már a lakók mondták a dizájnernek, hogy köszönjük barátom, amit eddig tettél értünk, innentől már befejezzük mi. Persze lehet, hogy nincs igazam. Lehet, hogy azt a két helyiséget a belsőépítész iroda 1 kevésbé tehetséges embere kreálta…
Kedvencem a kert, ami a házat a nyári lakkal köti össze és aminek két szélén végigszórták szinte az összes híres és hírhedt dizájntárgyat.
Az enteriőr domináns színe a fehér, de sok feketét is felhasznál és egészen sok színt is, de a lépcsőház kivételével egyikből sem olyan sokat, hogy bántóan sok legyen.
A dekorációk mind különlegesek, stílusosak és egyik mellett sem lehet elmenni úgy, hogy ne vennénk észre.
A kandalló egészen különleges dimenziókat nyit a szobában.
Ez a virágos fali dísz is csodás. Kár, hogy nem jelenik meg jóval több enteriőrben.
A plexi bútorok és csillárok remekül mutatnak az antik képkeretek és karosszékek körében.
Ütős színkombináció a lépcsőházban.
Ez a sarok egy kicsit haloványabbra sikeredett, mint a nappali többi része. A kanapé lehetett volna egy pár árnyalattal élénkebb, de legalább feldobhatták volna pár izalmasabb színű párnával, olyanokkal, mint amik a következő képen láthatók.
Az óriási üvegfelületek különleges árnyékokat rajzolnak a falra.
Szokatlan megoldás, hogy a nagy és fényben úszó nappali mögé egy sötétebb, sötét bútorokkal teletűzdelt konyhát tervezzenek.
Ettől függetlenül a konyha önmagában elég jól néz ki. Én azt hiszem, más elszívót választottam volna, ami nem üt ekkora lyukat a felső szekrényekbe.
A fény az alagút végén.
Ez az étkező nagyon szép megnyilvánulása az eklektikának. A kis bemélyedésben álldogáló lámpa izgalmas lehet este.
Érdekes, hogy ez a kissé giccses lámpa itt milyen jól mutat és a hálóban milyen rosszul.
Kis kellemes emeleti előtér.
„Vízhatlan” kültéri üldögélő.
Itt az ideje, hogy kimenjünk a kertbe, ami a nyitóképen már bevillant és remélem sokaknak tetszett.
Nézzünk vissza a szép kis téglával burkolt épületre!
Majd forduljunk meg és induljunk el a nyári konyha irányába!
Itt még a lépcső is dizájnlépcső.
Kellemes, igaz? A nappali tükörbe rejtett erdeje itt is visszaköszön.
Én elidőznék itt, azt hiszem.
Innen nézve pedig különösen katarktikus a kert látványa.
És most jöjjön, aminek jönnie kell. Egy ügyfelem kőműves Lacija azt mondta, hogy minden helyiségbe kell valami visszataszító. Bár itt ez a mottó sokkal inkább komplett helyiségekre igaz egy nagy házra vetítve. Nekem egyszerűen nem ál össze egésszé, sőt. Kimondottan rosszul esik nézni.
A fürdőszoba pedig egyenesen katasztrófa, mind a színeit, mint az anyaghasználatot tekintve.
Ha adott egy ilyen szín-, hangulat-, stílus- és formavilág:
Ahhoz szerintem nem illik ez a színösszeállítás, hangulat, stílus- és formavilág:
