A most részleteiben bemutatásra kerülő munkánkat kb. háromnegyed évvel ezelőtt kezdtük el és a lakók is egy ideje bent laknak már szépséges lakásukban, de eddig azért nem tettem fel képeket, mert a végleges renderek idő hiányában sosem készültek el (reméljük a nyár folyamán el fognak), a lakás pedig még nem teljesen kész, így még nincs fotózható állapotban.
A ház asszonyát ismerve azért ez nemsokára bekövetkezik, mert amikor csak egy perc ideje van, velem egyeztet és a városban röpködve szerzi be a még szükséges bútorokat, berendezési tárgyakat.
Folyamatosan meggyűlik a baja a kivitelezőkkel a megvalósítás során, mint ahogy nekünk is mindig a tervezéskor és kivitelezésbe való besegítéskor, de ez van akkor, ha az ember nem sablon dolgokat tervez, hanem próbál a megszokottól kicsit eltérni és valami különlegeset alkotni. (Ezt a problémát már körbejártuk pár bejegyzéssel ezelőtt, amikor is ennek a lakásnak a lépcsőjét mutattuk be.)
A megbízónk egy házaspár, de a ház ura szabad kezet adott a feleségének, aki ennek örömére „valami puha, meleg, bújós, lila” otthon képét vázolta fel nekünk, mint lehetséges igényt, amiben minimalizálni szerette volna a gipszkarton falfülkék és álmennyezetek számát. Hogy otthonuk mégis izgalmas és érdekes legyen, így közös megegyezéssel a modern és klasszikus elemek keverésével és a különleges színek, anyagok és formák használatával kísérleteztünk. A lépcsőhöz hasonlóan a bútorok legtöbbje is egyedi tervek alapján készült, így a formájukat, a méretüket és a színüket is a terekhez tudtuk igazítani.
Az alábbiakban látható rendereken még elég sok a lila, és a színek és formák is általában azt mutatják, hogy többnyire női ízlés és kezek formálták az enteriőrt. Pepe és a ház ura próbált gátat szabni röpködésünknek, így a későbbiekben, a végleges verzióban ez enyhült, a lila mennyisége csökkent és az arany szín is csak a kiegészítő színekben jelenik meg. A klasszikus aranyat több helyen óarannyal váltottuk ki, jó pár szín „helyet cserélt”, a nappali padlója is leváltotta a konyhakövet és még számos apró változás történt, de még így is elmondhatjuk, hogy a végeredmény semmiképp sem férfias, még csak uniszexnek sem mondanám, hanem kimondottan finom, ízléses, nőies lett.
MUNKAKÖZI LÁTVÁNYTERVEK:
A NAPPALI az étkező sarkából
AZ ÉTKEZŐ a nappali sarkából (1. variáció)
AZ ÉTKEZŐ a nappali sarkából (2. variáció)
AZ ÉTKEZŐ a nappali sarkából (3. variáció)
AZ ÉTKEZŐ a nappali sarkából (4. variáció)
A KONYHA
A LÉPCSŐ
A FÜRDŐSZOBA
AZ ALSÓ SZINTI HÁLÓSZOBA
AZ ALSÓ SZINTI GARDRÓB
AZ ALSÓ SZINTI FÜRDŐSZOBA – MOSÓKONYHA
FOTÓK:
A ház asszonyának kérésére csak egyet-kettőt kattintottam a „szinte kész” részekről, de egy kis fantáziával mindenki el tudja képzelni, hogy a végeredmény elég különleges lesz.
Itt például a bejárati ajtó melletti falra még kerül egy különleges keretű egyedileg gyártott nagy méretű tükör és égen földön keresünk egy kb. 2,5×3,5 méteres nagyságú lila vagy arany, óarany szőnyeget.
Az utolsó két kép pedig azért készült, mert arra lennék kíváncsi, hogy ki hogy tenné oda az orsótéri oszlop tetejére a kristályt. Én már szavaztam, de máshogy, mint a ház asszonya. És ti hogy döntenétek, ha a ti lépcsőtök lenne?
A kommentek végigolvasása során értelmet fognak nyerni az itt leközölt moncsiga által tervezett korlátképek.
A mű high-tech szecessziós stílusban terveződött.
Az orsótéri oszlop díszes folytatásához az oszlopot Móni krómmal borította, a kristályt foglalatba tette, a foglalat indákban végződik, melyek végén igény szerint led világítás is található.
Újabb tervek inda nélkül a minimál szecesszió jegyében.
Tádáááááám!
2010. októberében megszületett a végeredmény! Szerintem pont tökéletesen illik a lakáshoz és a belülről megvilágított kristály csodaszép pöttyfénykört vetít a plafonra.
