Amint azt Aletta két poszttal ezelőtt jelezte, egy korábbi munkánknak része volt egy lépcsőterv is. Födémáttörés után egy társasház két különböző szintjén összenyitott helyiségeket kellett összekötnünk. Az eredeti engedélyezési terveken (tehát az épület koncepciójának kialakításakor) a lépcső még nem szerepelt. A módosítás során is csak annak későbbi helyét és a födémáttörést, illetve a lépcsőkiosztást tervezte meg az építész, magát a lépcsőt teljességében nem (talán nem véletlenül). Ez a tény a későbbiek során erősen meghatározta a végeredményt, s csak nagy nehézségek/kompromisszumok árán sikerült úgy kialakítani a lépcsőt, hogy használható is legyen és szép is.
Inspiráció és végeredmény
Az adottságok érdekes módon úgy hozták, hogy a végeredmény kicsit hasonló lett a korábbi posztban bemutatott lépcsőhöz. Ez ugyan egy szabadon álló lépcső, de a miénkhez hasonlóan felül fém korlátja van. További hasonlóság csak annyiban keresendő, hogy mindkettő orsótéri oszloppal ellátott csigalépcső, illetve a miénk részben húzott karú lépcső is. A lakás végeredményének fotói ITT és EBBEN az A mi Otthonunk újságmegjelenésben láthatók.
Lépcsőterv
Most saját tervünket mutatom be, de igazából arra szeretném felhasználni ezt az alkalmat, hogy rávilágítsak a lépcsőtervezés néhány lényeges kérdésére. A bejegyzés kicsit hosszú lesz, de bízom benne, hogy érdemes végigolvasni. Akár igen, akár nem, várjuk a hozzászólásokat, véleményeket!
Alapszabályok
Lássunk néhány alapszabályt a lépcső tervezésével kapcsolatban:
Egy lépcsőt akkor érzünk kényelmesnek, ha a lépcsőn való haladáshoz nem kell megváltoztanunk lépéseink hosszát. Azaz nem kell elapróznunk a lépést, vagy a szokásosnál nem kell nagyobbat lépni. Az sem jó azonban, ha nagyon fel kell emelnünk a lábunkat, tehát magasak sem lehetnek a fokok. A biztonság érzéséhez pedig az szükséges, hogy a talpunknak legyen elegendő hely a lépcsőfokon. Fontos a kapaszkodás biztosítása, valamint a megfelelő pihenők elhelyezése.
Lépcső méretezése
A kényelmes lépcsőterv méretei:
Fellépő magasság: max. 20 cm.
Belépő szélesség: min. 23 cm.
Viszonyszám (2m+sz=63): 60-64 cm. (Din. 59-65 cm.) Igazából ez felel meg az átlagos lépéshossznak.
Fejmagasság: min. 200 cm.
Lépcső és korlátelemek közötti nyílás: max. 12 cm.
Karfa magasság min 90 cm. 3m fölött 100 cm.
Teherbírás 300 kg/m2, 3 kN
Karszélesség min. 80 cm.
Lépcsőtípusok előnyei és hátrányai
Most a teljesség igénye nélkül nézzük meg különböző típusú lépcsők néhány előnyét és hátrányát.
– SPIRÁL LÉPCSŐKAROK
A spirálvonalban tervezett lépcső előnye az, hogy mindenki megtalálhatja magának a kényelmes járóvonalat, ami illeszkedik a lépéshosszához, mivel a lépcsőkarra különböző helyeken illeszkedő járásvonalakon változó a viszonyszám. A lépcső hátránya az, hogy ha helyhiány miatt a lépcsőkar gyorsan fordul, ekkor a fejmagasság elég kicsi, így nyomasztó érzést okozhat a fejtér hiánya.
A spirálvonalú lépcsőket két csoportra osztjuk.
Kissé leegyszerűsítve a csigalépcső esetében nincsen orsótér, tehát a fokok belső vége gyakorlatilag összeér, vagy épp az orsótéri oszlopra van rögzítve.
A körlépcső esetében ezzel ellentétben az orsótér szabad, ami egyébként esztétikailag is nagyon szép élményt ad.
Azt kell mondjam, hogy sajnos csigalépcső esetében ritkán érvényesül a spirállépcsők előnye, annál inkább a hátránya. Ennek az az oka, hogy a kényelmes belépéshez és fellépéshez szükséges lépcsőfokok kialakításához széles lépcsőkar kellene. Orsótér híján a lépcsőfok belső vége szinte nulla mélységű, gyakorlatilag a lépcső belső sávja használhatatlan. Ezt tapasztalhatják azok, akik egy-egy régi torony meglátogatása során a keskeny lépcsőn találkoznak a „szembe forgalommal”.
A belső szélen a fok mélységének minimum 13 cm-nek kell lenni, ez pedig legalább 1 méter széles lépcsőkart igényel. Sajnos mivel csigalépcsőt épp a helytakarékosság miatt szoktak alkalmazni, ezeket a szabályokat nem veszik figyelembe. Emiatt aztán a kényelmes járásvonal a lépcső közepéről nagyon a külső széle felé tolódik, amitől az ember válla nem fér el kényelmesen, úgy érezheti, hogy „szorítják a falak”.
– EGYENES LÉPCSŐKAROK
Az egyenes lépcsőkarok esetében kisebb hátrány a fix viszonyszám, nagyobb, hogy sokkal több helyet igényel, mint egy spirál (csiga) lépcső.
Természetesen itt is vannak „helytakarékos” megoldások. Például az egyenes kar kombinálása fordulókkal, vagy húzott karú szakaszokkal, de ezek mindig használati kompromisszumot jelentenek.
Előbbi megoldás azt jelenti, hogy a lépcső fordulásánál nem egy pihenő (legalább 60 cm vízszintes szakasz) található, hanem csigalépcsőhöz hasonló módon az orsótér körül beforduló lépcsőfokok.
Utóbbi esetében pedig már a fordulás előtti lépcsőfokok sem párhuzamosak, hanem fokozatosan „elfordulnak” az egyenes kar tengelyéhez képest, ezáltal biztosítva az orsótéri oldalon a szükséges fokszélességet.
Sajnos a magánházakban (mivel itt kevésbé szigorúak az előírások), nagyon sok a mindennapi életet megkeserítő, rosszul tervezett lépcső. Helytelenül értelmezett helytakarékosságból elkövetett túl meredek lépcsők, keskeny fokok, szűk fordulók, különböző magasságú!!! fokok, rosszul kialakított érkezőszintek. Talán a legnagyobb elkövethető hiba azonban, ha keverjük a különböző típusú lépcsőket, mint esetünkben is látni fogjuk.
A mi lépcsőnk
Ennyi bevezető után lássuk tehát következzen a lépcsőterv, a mi lépcsőnk és a problémánk:
Adottságok, lehetőségek
A lépcső alapterülete kicsi: 2 m*2 m, ezért elvileg spirállépcsőt kellett volna tervezni, ennek azonban a kilépés/belépés megoldásában voltak akadályai. Mivel az áthidalandó szintkülönség a szokásosnál kisebb volt, ezért egy hagyományos U alakú egyeneskarú lépcsővel is megoldható volt a helyzet pihenő helyett fordulókkal, a szükséges számú fellépés biztosítása érdekében. Annál is inkább, mert mint a képen is látható, még kb. 40 cm-rel hosszabb is lehetett volna az érkező egyenes kar. A kiindulás valószínűleg ez is volt a tervezésnél.
Az alsó szinten tehát az induló fokok a falra merőlegesen helyezkednek el, egy negyed egyeneskarként. A következő két szakasz két negyed forduló. Ez idáig rendben is lehetett volna, ha az utolsó szakasz újra egyeneskarú. Sajnos valószínűleg a konyha terének növelése érdekében, esetleg a rosszul értelmezett dizájn miatt, nem ez történt. Az utolsó negyed váratlan módon csigalépcsővé alakult, azaz ráfordult az eredeti egyenes karú szakaszra. Használati szempontból ez még nem lett volna nagy probléma, hiszen a fordulók és a spirálszakasz fokai egyformán emelkednek, „csak” a külső végük különbözik.
A fő probléma
Azonban korábban említettem, hogy a csigalépcsőnél a fejtér kérdése nagyon kényes kérdés. Mivel a negyed csigalépcsővel az eredeti kilépési vonaltól 90 fokkal elfordult a lépcső, ezt egy másik 90 fokos fordulattal kellett visszafordítani. Az építész ezt egy újabb negyednyi pihenő elhelyezésével oldotta meg, és a problémák végülis ebben gyökereznek. A pihenő igazából egy „ötödik negyed”, tehát a teljes lépcső befordult önmaga fölé, ténylegesen is „csigalépcsővé” válva, miközben nincs meg az utolsó szakasz csigavonalú emelkedése. Ráadásul a kilépés a csigavonalból épp a forgásiránnyal ellenkező oldalra történik, így a legalsó egyenes szakasz felső lépcsőfokainál nincs meg a szükséges fejtér. A metszeten jól látható a probléma lényege. Én a 173 centimmel már beverném a fejem a következő lépcsőfokra való fellépés során.
„Megoldás”
Azt gondolom, az építész ott hibázott, hogy nem lett volna szabad eltérni az egyenes karú megoldástól még esetleges megrendelői nyomásra sem. Csak a dizájn kedvéért pedig semmiképpen. A konyha megközelítése így is biztosítva lett volna (1,2 m széles közlekedési sáv), a megvalósult megoldással viszont a lépcső vált kevés híján használhatatlanná. Az viszont már nem hiba, hanem bűn, ha mindez metszeten nem volt ábrázolva, így nem derült ki, hogy a lépcső eredeti formájában gyakorlatilag használhatatlan! A problémát a kivitelezők végül úgy oldották meg (épületszerkezeti szempontból mindenképpen elítélendő módon), hogy az érkezőszinti pihenőből (gyakorlatilag a födémből) egy lépcsőfoknyit visszavágtak. Így biztosítva a kb. 190 cm-es fejmagasságot, ami még így is az előírás alatt van.
Tanulságok
- Milyen tanulságokat vonhatunk le a lépcsőtervezéssel kapcsolatban? Hogyan csináljuk, vagy hogyan ne?1. Ne gondoljuk, hogy a lépcső másodlagos! A lépcső legalább olyan fontos szerkezeti elem, mint a falak és a tető! A tervezésére éppen ezért legalább akkora figyelmet kell fordítani!
1. Ne spóroljunk a hellyel!!! Képzeljük el, hogy konyhánk, vagy fürdőszobánk 2 négyzetméterrel kisebb! A lépcsőknél is ugyanennyit számít az a plusz terület. Egy-két négyzetméter megtakarítása egy életre megkeseríti a mindennapjainkat egy kényelmetlen lépcsővel.
2. Ne keverjük a lépcsőtípusokat, de legalább figyeljünk a következményekre! Egy átgondolatlan típuskeveredés akár használhatatlanná is teheti a lépcsőt!
3. Ne kössünk kompromisszumokat a dizájn érdekében a lépcső rovására! Első a használhatóság és csak utána következik a dizájn!
4. MINDEN ESETBEN kérjünk a lépcsőnkről méretezett alaprajzot és metszeti rajzot minden egyes lépcsőszakaszról!
5. Kivitelezésnél is ellenőrizzünk minden egyes méretet, lépcsőfokot! Ne fogadjuk el bemondásra, ha a kivitelezők azt mondják, terv szerint készült a lépcső! Ha a kivitelező a tervtől méretekben, vagy szerkezetben el akar térni, akkor mindenképpen kérjük ki független szakember véleményét!
Végeredmény
Ominózus lépcsőnk ilyetén kialakításával sajnos nem tudtunk mit kezdeni. A födémen statikai okokból többet már nem lehetett változtatni, így végül csak a dizájn maradt a feladatunk.
A megrendelő igénye az volt, hogy egy világos, „ütős” lépcső(háza)t tervezzünk, ne egy mindennapos megoldást. A tervezés kiindulási pontját végül a födémáttörés vonala adta, a konyhát és a lépcsőt egy egységben kezeltük. Igyekeztünk a megcsonkított konyha terét részben visszaadni, ezért olyan konyhaszekrényeket terveztünk, amelyek „rásimulnak” a csigalépcső szakasz ívére, kinyitva a konyhát az étkező felé. Ezzel csaknem duplájára növeltük a tárolóhelyet és a munkafelületet. A lépcső és a szekrények elválasztására terveztük be a födémhez rögzített, ívre hajlított acéllemezt. Ennek több előnye is volt. Elsősorban eltakarja a födém és a padlórétegrend találkozását, valamint a konyhaszekrények hátsó falát. Másodsorban az íves konyhaszekrény pultján túlnyúlva „hátlapot” biztosít, megakadályozva az oda helyezett tárgyak lepotyogását a lépcsőre. Harmadsorban lehetőséget ad a korlát rögzítésére. Végül, de nem utolsósorban, jó néz ki! 🙂
Megvilágítás
A lépcsőterv alapján a fényt a lépcsőfokokba épített rejtett led világítás biztosítja. Ezt eredetileg úgy oldottuk volna meg, hogy a lépcsőfokok homloklapja fehér plexiből van kialakítva, amely mögött található a fényforrás, majd hátsó takarásként a tényleges homloklap. Sajnos ez a megoldás anyagi okokból nem valósult meg, így a lépcsőfokok vízorrának alján található bemarásokba, „fészkekbe” kerültek a led szalagok. Bár esztétikai és technikai szempontból ez mindenképpen gyengébb megoldás, azért a végeredmény szerencsére így is nagyon mutatós lett.
Sajnos a kivitelezés még nem készült el teljesen a lépcsőterv alapján, ezért csak köztes állapotú fotókat tudok mutatni.
Az íves konyhaszekrény már kész van, de a munkapultja még nincsen.
Az íves fémkorlát még várat magára egy darabig. Reméljük végül nem dobja be a törülközőt a lakatos…
MEGJEGYZÉS: A lépcsőterv azóta megvalósult, és két helyen is megjelent: ITT és ITT.
Az alábbi képen jól látható a „visszavágott födém”, pontosabban annak eltakarása.
Lépcsőterv: hna design studio
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a hna design Facebook táborához ITT, hogy minden új cikkünkről és munkánkról értesülhess.
Vagy iratkozz fel hírlevelünkre ITT, illetve ha az online vagy személyes tanácsadás érdekelne, akkor nézz körül ITT.
