Hétvégén felkerekedtünk és elmentünk Bikalra a kisfiunk kedvéért, ahol apródképzés és apródavatás volt a neki szánt program, amit a kishúgától kapott ajándékba.
Emiatt nem szaporodtak a bejegyzések ez idő alatt, viszont remek képeket csináltam ott, amik alapot szolgáltattak egy új bejegyzéshez, amit már itthonról készíthetek.
Azt gondolom, hogy a családos olvasóimnak esetleg tetszeni fog.
Maga a kastélyszálló már 1996 óta üzemel. Akkor még 3 csillagos volt a szálloda és mindösszesen 17 szobája volt.
1998-ban felépült a kastélyhoz tartozó fürdőház, majd 2002-ben átadásra került 3 db 2 szintes udvarház összesen 24 szobával. Jó pár évvel ezelőtt ebben az állapotában láttuk először férjemmel.
2007-ben felépült a XVIII. századi francia stílusú udvarház. Ebben lakhattunk most mi. Azért ezt választottuk, mert kisgyermekek számára a szobákban aranyos kis „kuckóágy” található.
Bár az ítéletidő nem kedvezett a kültéri programoknak, a szombati napon még nyitva voltak a különböző helyszínek és rendezvények, és a szállás is elég jó volt ahhoz, hogy Ali babával a szobában kuksoljunk szinte végig.
A szálloda honlapján a következő ismertető szöveg található:
„A bikali Élménybirtok Magyarország első tematikus élményparkja. Egyedülálló módon idézi fel és kelti életre a középkori Magyarországot: mesterek, színészek, harcedzett lovasok és íjászok, gyakorlott madarászok közreműködésével. A reggeltől estig tartó időutazás során kortól és nemtől függetlenül, gyermek és felnőtt egyaránt megtalálja a számára legizgalmasabb elfoglaltságot, időtöltést.”
„A négycsillagos kastélyszálló az országban egyedüli módon különböző hangulatú és kialakítású szobákkal várja a pihenésre és kikapcsolódásra vágyókat. Az udvarház épületében megszállók egy 18. századi francia udvarház hangulatába lépnek be, ahol a mennyezetet eredeti tetőszerkezet tartja. A baldachinos hálórészt nehéz, keményfából készített, míves bútorok és egyedi szőnyegek veszik körbe. A kastély szobáiba betérők emelkedett hangulatú, elegáns újklasszicista enteriőrben élvezhetik a kikapcsolódást, a fürdőház vendégeit pedig csupán pár lépcsőfok választja el a marokkói hangulatú wellness részlegtől.”
Ez pedig már a szobánk.
Aki ismer, tudja, hogy szeretem a régit, de nem rajongok az álantik, álódon dolgokért és enteriőrökért, de ha a cél a pihenés, kikapcsolódás, akkor még a „neoantik” holmikat is elég jól viselem. Bevallom, igazából nagyon tetszett az egész történelmi rész és a szobánk. Egyrészt azért, mert szemmel láthatóan igyekeztek szép összhangot teremteni, másrészt azért, mert a mai kor gyermekei szinte mindent csak az internetről ismerhetnek meg, itt viszont testközelbe kerül a múlt és megtapasztalhatják a gyerkőcök a régi idők szépségeit.
A gerendák egyébként valódiak, amelyek a régi istállóépület tetőszerkezetét tartják.
A baldachinos ágy pomponos teteje kimondottan aranyos volt.
Ez pedig a már említett kuckóágy. A srácom imádta.
Járható gardrób, hogy ne legyen tele a szoba a holminkkal.
A fürdőszoba tágas volt és kimondottan szobaszerű.
Az éttermi rész.
Az élménybirtok közösségi terme.
A téglafalból kilépő katona szuperül nézett ki.
A felhőszakadásnak köszönhetően csak 2 kültéri képet csináltam, de aki szeretne egy kellemes helyen pár napot eltölteni, úgyis megnézi majd közelebbről.
