Az építészeti színtervezésben az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy nem csak a megrendelő színpreferenciáit kell figyelembe venni, hanem az épített és természetes környezet színvilágát is.

Fontos, hogy illeszkedjünk a szomszéd házakhoz, és a növényzethez is. Legyen összhangban a tető színe, a fal, a nyílászárók, az eresz anyaga, a lábazat, a kerítés, és még lehetne sorolni. Talán úgy lehetne legegyszerűbben megfogalmazni, hogy akkor működik jól egy ház külső megjelenése, ha annak ellenére vesszük észre, hogy nem üt el a környezetétől, és az egyes részletei sem azért tűnnek fel, mert színükben nem illeszkednek a többihez.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden háznak egyszínűnek kell lenni, épp ellenkezőleg.  A lényeg, hogy úgy tervezzük meg a színeket, hogy a szemnek kellemes színkompozíciót alkossanak. Ideális esetben ez nem csak egy házra vonatkozik, hanem egy utcarészletre, térre együtt. Szerencsére már vannak ilyen kezdeményezések, a Műegyetem Építész Karának Színdinamikai tanszéke számos hasonló projekten dolgozott, így például a Rákóczi út házainak külső homlokzatfeljújításánál, Tiszalök belvárosának rekonstrukciójánál, a Fertődi kastély rekonstrukciójánál.