350 nm-es családi ház – fotók

Az itt látható ház designja (funkcionális tervezés, alaprajz, tömegformálás, anyaghasználat, színtervezés, homlokzatburkolat tervezése, belsőépítészet) a férjemmel közös munkánk. A ház egyelőre nincs 100 %-ban kész, így csak kivágásokat mutatok be, a teljes házat csak akkor fotózom le, ha már minden részlet a helyére kerül. A házat több kortárs épület is megihlette, és a helyi építési szabályzat is erősen rányomta a bélyegét (sajnos), de úgy érzem mégis sikerült egy itthon még nagyon szokatlan, a kategóriájában is teljesen egyedi, modern házat létrehozni, amit az is igazol, hogy a legtöbb embernek van róla véleménye. Nagyon sokan lelassítanak mellette, esetleg meg is állnak kérdezősködni, vagy mert megdöbbenek rajta (egyelőre még ők vannak többen), vagy mert nagyon különlegesnek és érdekesnek találják. Mindenesetre senki nem megy el mellette szó nélkül, ezért biztosan állíthatom, hogy nem egy észrevehetetlen ház, annak ellenére, hogy szándékunk szerint a színe miatt természetes, a környező dimbes-dombos-erdős tájba simuló épületet sikerült létrehozni.

Törökbálninti családi ház - 350 nm

Törökbálninti családi ház - 350 nm

Törökbálninti családi ház - 350 nm

Törökbálninti családi ház - 350 nm

Törökbálninti családi ház - 350 nm

Törökbálninti családi ház - 350 nm

Törökbálninti családi ház - 350 nm

Törökbálninti családi ház - 350 nm

Osszd meg, ha tetszett!
  • Print
  • Facebook
  • Twitter
  • Google Bookmarks
  • Add to favorites

Ez is érdekelhet:

Bejegyzés elküldve: péntek, január 1st, 2010 19:10a Referenciák, Színharmóniák, Színtervezés, Építészet kategóriába. A bejegyzéshez érkező hozzászólásokat RSS 2.0 segítségével követheti. Válaszolhat, vagy követheti azokat saját weboldaláról.

13 hozzászólás a “350 nm-es családi ház – fotók” posthoz

  1. moncsiga hozzászólása:

    sikerült úgy fotózni, hogy egy vonat jutott eszembe először a képek láttán. pedig élőben nem ilyen vagonos. kérünk egy pár távoli képet plíz…

  2. shiver hozzászólása:

    Nekem az jutott eszembe a képekről, hogy ezek aztán nem centi pontos csomópontok hanem szinte milliméter pontosak. Ahogy a kémény töve kinő a szintén lemez tetőből az különösen tetszett:)

  3. hnaletta hozzászólása:

    Sajnos életben is vagonos, meg atombunkeres, meg katonai támaszpontos, meg trafóházas, meg ehhez hasonló bókokat szokott kapni a ház. Kevesen kedvelik még az ilyesmit. Nekem is évekbe telt, míg rájöttem, milyen szép a látszóbeton.
    A csomópontok meg valóban milliméter pontosak lettek mindenhol, mert az őrületes szlviharok ellenére egy ponton ázott csak be a ház, a tető gerinszszellőzésén, de az emeleti mennyezetfűtés azt is elolvasztotta, mielőtt bejött volna a víz a házba.

  4. hnaletta hozzászólása:

    Ja de azt nem írtam, hogy vízszintesen fújt a hó, ami nem gyakori, nem erre hitelesítik az átszellőztetett rétegrendű házak szellőző réseit. Egyre nehezebb alkalmazkodni a változó klímához. Lehet erre kéne szakosodnunk srácok!

  5. shiver hozzászólása:

    Ebben teljesen egyetértünk!
    Mennyezetfűtéssel mi a tapasztalat? Egyesek szerint zavaró ha felülről jön a meleg, ti milyennek érzitek? (mondjuk a nap is fentről süt…:)

  6. hnaletta hozzászólása:

    Igen, ezért teljesen természetesnek érzem. Gyakorlatilag észre sem vesszük. :-)
    Abból a szempontból bevált, hogy ha szellőztetünk és bejön a -20 fok, 2 perc múlva újra 23 fok van, mert az átmelegedett vb födémek jól tartják a meleget. A sugárzó fűtés egy nagyon jó találmány, én azt gondolom. És nem érzem a vízereket és a Hartmann-hálónk se gabalyodott össze érzésem szerint, de még nem hívtunk ki varázspálcás szakembert. De másik szempontból javaslom mindenkinek, hogy ne gyári hibás csöveket vegyen, mert rossz dolog karácsony előtt beázni csőrepedés miatt….

  7. shiver hozzászólása:

    Igen igen, a sugárzó fűtés a legjobb, én inkább arra gondoltam, hogy nem rétegződik-e nagyon a levegő így. A meleg amúgy is felszáll, és ha a meleg is fentről jön ez a hatás csak erősödik -gondolná az ember. Más szempontból viszont jobb ha fentről jön a meleg, a por így nem kezd felszállni, mint padlófűtésnél. A kettő optimumát én a falfűtésnek tartom, ezt a falfelület-igény miatt zártátok ki? (vagy van esetleg olyan is beépítve?)

  8. Pepe hozzászólása:

    Szia Shiver,
    nincs vele ilyen gondunk, a lakás bármely pontján azonos a hőérzet.
    Az a legjobb benne, hogy a padlófűtés fix hőmérsékleten van, csak annyira, hogy kellemes legyen a lábnak, és a mennyezettel szabályozunk. A falfűtés a sok és nagy ablak miatt esett ki, nem maradt elég felület. Másrészt a mennyezettel nyáron hatékonyabban lehet hűteni is.
    Jelenleg úgy van beállítva, hogy naponta 4x 3 órát áll készenlétben a kazán, de csak akkor indul el, ha a vezérlés kéri és így sincs észrevehető hőingadozás. Ebben persze a jó szigetelés is segít.
    Összességében nagyon komfortos, a legutóbbi hagyományos fűtésű házhoz képest 2-3 fokkal alacsonyabbra vannak állítva a termosztátok, ami költségben is számít.

  9. shiver hozzászólása:

    Szia Pepe!
    Ha hűteni is tudtok, akkor gondolom van hőszivattyú is a kazán mellett. Nem volt elég a hőszivattyú fűtő teljesítménye, hogy egyedül kifűtse a házat? Ha jól emlélszem 1 fok 6% költségkülönbség, 3 fok az már jelentős megtakarítás. Mennyezet fűtés/hűtésnél van valami speciális nehéz réteg amiben a csövek haladnak, vagy csak simán a vakolatban (mint padlónál a fűtőbeton ) ?

  10. Pepe hozzászólása:

    Szia,

    már megvan a hőszivattyú, csak még a beüzemelés hiányzik, várunk a GEO tarifára az ELMÜ-től. A talajszondásra szavaztunk a hatékonyság miatt, így akár 4,5 fölött is lehet majd a COP. Remélem, ha beüzemelik, akkor a kazánt teljesen elfelejthetjük. A napkollektor is már csak az utolsó simításokra vár, ha minden jól megy, akkor az tavasztól biztosítja majd a melegvizet és ha éppen nincs hűtési igény, akkor tavasztól őszig napsütéses napokon egyáltalán nem lesz szükség külön előállított hőenergiára.
    A mennyezetfűtés a földszinten a vakolatban, az emeleten a gipszkartonban megy. Ennek az az oka, hogy így tud elég gyors lenni a reakcióideje a hőszabályozáshoz. Ha beton lenne, akkor például a nyári hűtésnél hiába állna le a rendszer a párakicsapódási hőmérsékleten, a beton továbbra is hűtene, így csöpögne a víz a plafonról.
    A közbenső födém így is külön eset, mivel alulról azért átmelegíti/hűti kicsit a földszinti mennyezeti csőrendszer, az emeleti oldalról pedig az ottani padlócsövek, így ott van hőtárolási hatás is.
    Egyébként az első nyáron az árnyékoló rendszer és a jó hőszigetelés miatt csak ritkán lett volna szükség hűtésre, persze ez nyilván pszichológia is. Ha lett volna légkondi, biztos bekapcsoljuk! :)

  11. shiver hozzászólása:

    Úgy látom te(ti) vagy(tok) a ház építésze, belsőépítésze, gépésze és lakberendezője egy(két) személyben! Eddig nem volt olyan kérdés amire ne tudnátok a választ :) Azért ez kemény menet lehetett, tető alá hozni.

  12. hnaletta hozzászólása:

    Még tart a menet, bár a tető már áll. :-)

  13. Pepe hozzászólása:

    És még kihagytad az építésvezetőt, a minőségellenőrt, meg az összes többit! :)

Szóljon hozzá!

 
© Copyright 2010 hna design – belsőépítészet, lakberendezés, színtervezés, tárgykultúra blog All Rights Reserved
Based on WP Theme Design by Jewellery Wordpress Theme
Blog WebMastered by All in One Webmaster.