Lakástrend 2011

Tegnap elugrottam a Műcsarnokba, hogy eleget tegyek kiállítás bemutató kötelezettségeimnek és persze, hogy kielégítsem dizájn iránti szomjúságomat is.
A kezdeti problémák – úgy, mint dugó, parkolási nehézségek – után 2-3 óra alatt sikeresen végigjártunk Szandra barátnőmmel minden standot. Mindent megfogdostunk, begyűjtöttünk, én mindent lefotóztam, így bőséges képanyaggal és információdömpinggel tudok szolgálni. Sokan ugyan fanyalogva mennek már el ezekre a kiállításokra és sopánkodnak, hogy évről évre rosszabb mindegyik, de én valahogy mindig megtalálom azt a pár dolgot, ami miatt én úgy érzem, hogy mindenképpen megérte kimenni. Most is így történt. Egy bizonyos komódtól jó darabig nem tudtam tágítani és azt hiszem még sokáig az agyamban fog motoszkálni, hogy mikor és hol lesz nekem ilyenem…

A kiállítás látogatószámát jól le lehet mérni a képeimen. Gyakorlatilag szinte minden standot sikerült üresen lefotóznom komolyabb rákészülés nélkül. Szóval menjetek, menjetek, erre buzdítanék mindenkit, nehogy aztán jövőre ne legyen Lakástrend a Műcsarnokban!

Az enigmaglas standja fogadott elsőként. Szép, igényes mintájú, minőségi üvegek voltak kiállítva.

Vele szemközt a wenga manufacture kifinomult, luxus minőségű bútorai kerültek kiállításra. Nagyon szép textilbőrökkel bevont bútoraikon több helyen Swarovsky díszítés van. Nagy mennyiségben egyeseknek sok lehet, de egy szállodában biztosan kibírna mindenki pár napot egy ilyen enteriőrben.

A KARE standja idén sokkal visszafogottabb volt, mint tavaly. Most a giccs részleg csak 1 szegletbe költözött be, a többi rész a világtrendekre és az indusztriális hangulatra lett hangolva. Az etno stílusnál egy kicsit soknak éreztem a nem éppen stílusos darabok alkotta felhozatalt, de a tárgyakból összeálló festmények parádésak voltak.

A bal oldali képen a Max city francia stílusú standja látható, amely mozgalmassága ellenére is az ízlésesség határán belül maradt, viszont a MODIMO cég kellemes,  piros-fekete-fehér standján leledző installációról nem tudtam eldönteni, hogy vicc-e vagy véresen komoly.

Antolini standja szokás szerint lenyűgözött, de az idei még a tavalyinál is sokkal jobb és ötletesebb volt, a kiállított kövek pedig mesések. Újdonság is van a kínálatban, nem is akár milyen mart mintájú kövek. Muszáj élőben látni őket! Ráadásul Luigi évről évre tökéletesebben beszél magyarul. Most már szinte akcentusa sincs.

Antolini olasz kollégáinak standja volt a kövekkel szomszédságban. Gyönyörű inox konyhájuknál csak egyetlen dologba tudtunk belekötni. Nem éreztük összeillőnek a műanyag szerelvény végződés és az inox párosítást. Javasoltuk nekik kompozit, kristály használatát helyette, hogy még több női szívet dobogtassanak meg az ALPES konyhák. Az olaszok aranyosak, szeretjük őket, főleg mert nem küldtek el ezek után a csudába minket.
A középső képen azt láthatjuk, hogy szükség esetén a főzőlapok felhajtásával újabb 60 cm munkalap nyerhető a már meglévőek mellé.
A mozaikot Pálinkás Mariann készítette. Nagy kihívást jelentett számára, hogy egy klasszikus technikát hogyan is ötvözzön napjaink legmodernebb konyhatechnikájával, de úgy érzem, sikeresen vette az akadályt.

A flux furniture fiatal gárdája 20 másodpercenként összecsukott és szétnyitott egy-egy széket, majd a hatás kedvéért rá is ugráltak, hogy láthassuk, statikailag mennyire tervezett székről is van szó. A nézők is bele-bele telepedtek ezekbe az ülőalkalmatosságokba és elégedetten vigyorogtak. Jópofa volt. Fiatalos modern éttermekben, lakásokban abszolút javaslom megvételre!

A bodor audio 6 milliós bőrrel bevont full extrás összeállítása legalább 20 percre a standhoz láncolt minket. Itt bármit megvalósítanak nektek, ha ilyen jellegű élményre vágytok. A dolog nem olcsó ugyan, de vérprofi és egyedi. Csak kérnetek kell és összeállítják álmaitok rendszerét, vagy akár bőrrel bevonják meglévő tárgyaitokat, hogy végre passzoljanak egymáshoz, így az előző mondat elején szereplő árnál jóval olcsóbban hozzájuthattok egy vizuálisan profi szetthez.

A következő pódiumon és a mellette lévő szegletben az enterteam és az eventuell mutatkozott be. Külön-külön és együtt is profi munkát végeztek. Jó látni, hogy Magyarországon is vannak még igényes, kreatív végeredményt alkotó szakemberek, művészek. Beleszerettem a színes szövetekbe is, de ha egy tárgyat választhatnék csak, ami miatt már érdemes volt kimennem, akkor egyértelműen Horváth Péter barokkmodern komódját választanám. Még mindig a hatása alatt vagyok. Az üveg hátlap, a textillel bevont fiókok, a faragás, a magasfényű festés, a push-open-es nyitásmegoldás, mind mind arra késztetett, hogy gyűjteni kezdjek egy ilyenre. A képsor végén látható ledes hajtogatható bőrlámpa más csak a pont volt az i-re.

A vakum design shop feltörekvő fiataljai fejükbe vették, hogy a régi és új design bútorokat elérhető árúvá tesznek számunkra. A törekvést abszolút díjazom és támogatom. Annyira újak, hogy még nincs honlapjuk, de hamarosan lesz és felteszem a linket.
A jobb alsó képen pedig a KILIM Karim Rashid instrukciói alapján fakított és festett szőnyegei láthatók. A falon függő rózsaszín nagyon kéne!

Designer Home Studio standja azért tetszett mert jól kiegyenlítődött a szürke skála és a színes rész alkotta egyveleg. Nagyon szép tapéták, textilek, dekorációs tárgyak, bútorok, képek lettek összeválogatva. Viszont meg kellett állapítsam, hogy tényleg egy ügyes bejárónő kell az ivanka beton gyönyörű burkolatához, legalábbis 2 gyerek mellett egy nagyon türelmes háziasszony, aki a 3D-s burkolatot a világos színek esetében eredeti állapotára vissza tudja varázsolni.
Az utolsó képen pedig  Christian Lacroix új kollekciójából látható a legdurvább szövet, amit jó lenne betervezni valahova, de igazából igen kis esélyét látom, hogy bárkire is rá tudnám beszélni. A kollekcióról bővebben a dekooderen írtam már egy cikket február elején.

Több helyen is megjelent a zöld fal, ami nagyon jót tett zöldbarát szememnek. A Botanikart-nál érdeklődjetek, ha ilyet szeretnétek! A fiatal ékszertervezők ékszerei (főleg Marosi László betűékszerei) remekül mutattak a mohaágyakon. Lőrincz Réka ÉV ÉKSZERE 2011 ugyanarra az ötletre épült, mint Margaux Lange Barbie kollekciója, melyről Zai Viki nemrég írt a dekooderen.

A Milora standján a sótégla nappali falon történő alkalmazása késztetett fotózásra. Milyen kár, hogy a sótéglának csak ez az egy színe lelhető fel a természetben. Türkizben én is bevállalnám.

Végül pedig a 4szoba félhomályos, kusza standjára kukucskáltunk be.

Most van egy évünk rá, hogy jövőre a dekooder csapattagjaival valami különlegeset hozzunk össze. De szép is lenne, ha sikerülne…

Képek: Hujber-Nagy Aletta

TOVÁBBI KIÁLLÍTÁS BESZÁMOLÓK:

2013 Konyhakiállítás

2012 Design+

2012 Design+ – kedvenc standom

2012 Construma – otthon design

2012 Lakáskultúra élőben

2012 Konyhakiállítás

2012 Lakástrend

2012 Lakástrend – kedvenc stand

2011 BNV – ruhás standok

2011 BNV

2011 Construma

2011 Lakáskultúra élőben

2011 Konyhakiállítás

2011 Lakástrend

2010 BNV

2010 BNV – kedvenc stand

2010 Konyhakiállítás

2010 Construma

2010 Lakáskultúra élőben

2010 lakáskultúra élőben – kedvenc stand

2010 Lakástrend

2010 Lakástrend – kedvenc stand

Post author

There are 13 Comments

  1. Posted by Térkultúra

    Nekem ez nagyon úgy tűnik, hogy sokkal menőbb lett, mint a tavalyi. Szuperek a képek is!!!! Köszönöm, Aletta, hogy kicsit ott lehettem így, ha már lemaradtam…:)

  2. Posted by hnaletta

    Nagyon szívesen Petra, bár én szívesen elolvastam volna a Te olvasatodban is! Biztos találtál volna megint pár undi dolgot, mint tavaly, mint ahogy én is a narancsos, rücskös felületű mosdókat, ami miatt az egyik neves szanitergyártó teljes hazai és külföldi vezetősége rám szállt és leszedették a blogról. Idén nem voltak ott, mint kiállítók… 🙂

  3. Posted by Tamás

    Én a jó magyar szokáshoz hű maradok és kijelentem, hogy: nekem nem tetszett a kiállítás 🙂 Nem azt mondom, hogy szörnyű volt, mert azért láttam jó pár érdekes dolgot, de elég gyenge volt a felhozatal. Amúgy egy fényképező nyílásán keresztül nézve tényleg sokkal jobb, mint élőben. Talán mert így csak a tömör lényeg látszik, nem pedig egyszerre az egész.
    Én tudod mit hiányolok? A régi made in hungary részleget. Szerintem annak lenne értelme. Mert az igazából nem köt le, hogy milyen import bútorokat mutogatnak a kiállításon, de ha a magyar designerek termékei megtöltenénk egy nagy csarnokot, na annak több értelmét látnám.
    És hogy mi nem tetszett még? A kiállított bútoroknak a stílusa. Persze ez ember függő és lehet, hogy csak nekem nem tetszett…de akkor is. Szinte csak giccses, furcsa kinézetű, ó trendi cuccokat láttam. (tisztelet a kivételnek)
    Bocs a negatív hozzá állás miatt 🙂

  4. Posted by hnaletta

    Semmi gond Tamás, biztos Petra is így látta volna, mint ahogy Te, ha nem a lencsémen keresztül látja. Én toleráns vagyok a giccsel és az avittas cucokkal is, mert mindenevő vagyok, de persze, ha legalább 30-40 évesek, csak akkor bírom őket. A magyarokat én is hiányoltam, illetve örültem, hogy van pár és az profi, de az a csoda, hogy ők ki tudtak állítani ilyen helyen egyáltalán, hiszen a magyar készítők nem gondolnám, hogy olyan sokat keresnek, hogy a bérleti díjat röhögve ki tudják termelni egy ilyen kiállításra. Jövőre kiállíthatnátok ti is, mit szólsz? 🙂

  5. Posted by szigeti szilvia

    Sziasztok!
    Nagy örömmel fogadtam Dobó Ildikó kolléganôm e-mailjét, melyben tudatta, hogy talált “madeinhungary” sajtó között érdekes megnyilvánulást.
    Jelentem, a tárlatot Radnóti Tamás belsôépítésszel 2005 óta minden évben én szervezem, a sponsoráció felkutatásától, egészen a kiállítók megszervezésééig és koordinációjáig, és látványba rendezésééig. Igazán nagy dolog, hogy egyeltalán létrejött a magyar terem, és még nagyobb dolog, hogy nagyon színvonalas munkákat állítottunk ki. Külön öröm számomra, mert egyben az Eventuell Galéria alapítója is vagyok, hogy a minket külön megemlítettetek. A színes textilek Kónya Kinga, Páger Bernadett, és jómagam alkotásai,
    az ágy – tiniknek/nemcsak tiniknek, hanem minden ágyban dolgozni, reggelizni szeretô
    egyénnek – és az asztal Radnóti Tamás munkája, a lámpákat Szentirmai-Joly Zsuzsi készítette. Várunk Benneteket az Eventuell Galériában is – Bp.V.Nyáry Pál u.7.( én mindig pénteken és szombaton vagyok ott ).És szurkoljatok, hogy jövôre is legyen Lakástrend, és madeinhungary, ez utóbbi, pedig kerüljön vissza a Mûcsarnok apszisába. A facebook oldalunkon láthattok a korábbi madeinhungary tárlatokról fotókat…..

  6. Posted by hnaletta

    Szia Szilvi, köszönjük a belső információkat és reménykedjük a 2012-es apszisban és az ott elhelyezkedő gyönyörű magyar termékekben! 🙂
    Üdv,
    Aletta

  7. Posted by Bálint

    Ez érdekes dolog. Én is voltam kint de valahogy nálam sem tarolt annyira mint ahogy előzetesen vártam volna. Bár bevallom őszintén ezelőtt még egyszer sem voltam kimondottan csak lakberes témájú kiállításon. Lehet magasak voltak az elvárásaim. Hozzáteszem én szinte csak bútorban utazom, a többi téma számomra olyan mintha körítés lenne, van hogy meg sem akad a szemem olyanokon amiért mások totál oda vannak. Bútorvilágon voltam pár éve de arról sincsenek maradandóan pozitív élményeim, leszámítva pont a lakberendezői részeket, azok akkor elég jók voltak. Azért néhány ékszer és szövet itt is tetszett, valamint a secperc összerakható szék is nagyon jó volt. A bútorok közül a csomó és repedések helyén fémmel kitapaszolt diófa asztal+székek, a gesztdió tároló szekrény, valamint volt egy fehér festett körasztal a kis virág faragás egyszerű de szép volt rajta. Speciel a Wengásokat és az Ailibom-ot már ismerem egy ideje pl. az előbbiek hozzánk járnak bérbe dolgoztatni, meg többször is voltam a bemutató termükben (érdemes elnézni) korrekt munkát végeznek, annak ellenére, hogy mennyire kevés gépük van. De azért kár hogy a kiállított bútor gérjei szét voltak nyílva.
    Egyébként igen én is ezen agyaltam hazafelé, mégis mennyibe kerülhet egy standbérlet ha már ki tudott jönni pár magyar gyártó is. Ez dicsérendő, ugyanakkor lenne még mit megmutatni kishazánk tervezői és gyártói vénájából, ennél azért jóval több lakozik „bennünk” szerintem. Ha valaki tud valami m2 árat megköszönném. A kiállítás gondolatával már én is eljátszottam, sajnos ez nálunk pusztán anyagi kérdés, ötletből és megvalósításból lenne bőven.

  8. Posted by Tamás

    Aletta, én örülnék ha erre a kiállításra is eltudnánk menni, de szerintem a mi bútoraink nem ezt a modern stílust képviselik, ami ezen a kiállításon látható. Valószínűleg kakukk tojások lennénk 🙂

  9. Posted by hnaletta

    És az miért baj? Ettől sokszínű egy kiállítás! 🙂

  10. Posted by Szűr Szabó Edit

    Gratulálok a reporthoz,nagy körültekintéssel,becsületesen végigjárva a témákat,szép fotóanyaggal méltó a Kiállításhoz.
    Üdvözlettel:
    Edit

  11. Posted by hnaletta

    Köszönöm kedves Edit, ez nagyon jól esett! 🙂

  12. Posted by Dorottya

    Sajnos nem tudok szakszerűen kritizálni, mert nem az én asztalom, meg nem is akarok… Viszont köszönet érte, mert nem tudok ott lenni. Mellesleg szeretem ha a lényeg ki van emelve 🙂 Az annyira kényelmes 🙂

  13. Posted by hnaletta

    Szívesen máskor is! Igen, ez a kisbabások sorsa. Nem jutnak el mindenhova, ahova szeretnének… 🙂

Leave a Reply